80
1A karvezetőnek. »A törvény lilioma« szerint. Ászáf zsoltára.
2Figyelj ránk, Izrael pásztora,
aki Józsefet nyájként vezérled!
Aki a kerubok felett trónolsz, ragyogj fel
3Efraim, Benjamin és Manassze előtt!
Ébreszd fel hatalmadat
és jöjj, szabadíts meg minket!
4Isten, állíts helyre minket,
ragyogtasd fel arcodat és szabadok leszünk!
5Uram, seregek Istene,
meddig haragszol még néped könyörgése ellenére?
6Könnyek kenyerével etetsz minket
és bőséggel adod nekünk italul a könnyet.
7Civódás tárgyává tettél szomszédaink előtt,
s ellenségeink gúnyolnak minket.
8Seregek Istene, állíts helyre minket,
ragyogtasd fel arcodat és szabadok leszünk!
9Egyiptomból hoztad ki e szőlőtőt,
nemzeteket űztél el és elültetted őt.
10Utat egyengettél előtte,
elültetted gyökereit,
s betöltötte a földet.
11Árnyéka elborította a hegyeket,
vesszői az Isten cédrusfáit.
12Kiterjesztette indáit a tengerig,
hajtásait a folyamig.
13Miért rontottad le kerítését,
hogy szaggassák mind, akik elmennek mellette?
14Pusztítja az erdei vadkan
és lelegeli a mezei vad.
15Seregek Istene, fordulj vissza hozzánk!
Tekints le az égből, hogy meglásd
és meglátogasd e szőlőt!
16Oltalmazd, amit jobbod ültetett,
s az emberfiát, akit magadnak naggyá neveltél.
17Tűzzel égették, feldúlták,
vesszenek el arcod feddésétől!
18Legyen kezed jobbodnak férfián,
az emberfián, akit magadnak naggyá neveltél.
19Nem távozunk el tőled, te éltetsz minket
és mi segítségül hívjuk nevedet.
20Uram, seregek Istene, állíts helyre minket,
ragyogtasd fel arcodat és szabadok leszünk.
Jegyzetek
80,1 A nép panaszdala, amely végső formáját a liturgiában nyerte el. A refrén (4.8.[15].20) átfogja a szöveget.
80,1 Ászáf: vö. 50,1.
80,2 Az előénekes könyörgése. Istenről egyfelől mint közeli személyről (Izrael pásztora), másfelől mint hatalmas Úrról beszél. Isten a kerubok fölött trónol (vö. 1Kir 6,23-28), Úr ő mindenek felett. – József a népet személyesíti meg, akit Isten Egyiptomból kihozott. Efraim és Manassze József fiai voltak, akik az észak-izraeli törzsek ősatyái; Benjamin a déli országrészben, Júdában van.
80,5 Az előimádkozó leírja a szerencsétlenséget.
80,9 Az előimádkozó visszaemlékezik Isten és népe történelmére. Izraelt szőlőtőhöz hasonlítja (vö. Iz 5,1-7; Jer 2,21).
80,17 Az ellenségre átkot mond, imát a királyért (Jozijaért ?), akit Isten (vö. Zsolt 110,1) és az Emberfia (vö. Dán 7,13-14) mellé emel.