17 ¹Azután így szólt tanítványaihoz: »Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak, de jaj annak, aki okozza azokat. ²Jobb lenne annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék, mint hogy megbotránkoztasson egyet is e kicsinyek közül. ³Vigyázzatok magatokra!
Ha vét ellened testvéred, figyelmeztesd; és ha megbánja, bocsáss meg neki! ⁴Még ha napjában hétszer vét is ellened, és napjában hétszer tér vissza hozzád, és azt mondja: ‘Bánom!’ – bocsáss meg neki.«
⁵Az apostolok ekkor azt mondták az Úrnak: »Növeld bennünk a hitet!« ⁶Az Úr ezt felelte: »Ha csak akkora hitetek lesz is, mint egy mustármag, és ennek az eperfának azt mondjátok: ‘Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a tengerben!’, engedelmeskedni fog nektek.
⁷Ki mondja közületek szolgájának, mikor az szántás vagy legeltetés után hazatér a mezőről: ‘Gyere gyorsan, ülj az asztalhoz?’ ⁸Nem azt mondja-e neki inkább: ‘Készíts nekem vacsorát, övezd fel magad és szolgálj ki, amíg eszem és iszom, azután ehetsz és ihatsz majd magad is’? ⁹Csak nem köszöni meg a szolgának, hogy megtette mindazt, amit parancsolt? ¹⁰Így ti is, amikor mindent megtesztek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: ‘Haszontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, ami a kötelességünk volt!’«
¹¹Történt pedig, hogy miközben Jeruzsálem felé tartott, átment Szamarián és Galileán. ¹²Amikor beért az egyik faluba, szembejött vele tíz leprás férfi. Megálltak a távolban, ¹³és hangosan kiáltoztak: »Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!« ¹⁴Amikor meglátta őket, azt mondta: »Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak!«Történt pedig, hogy amíg mentek, megtisztultak. ^{(Lev 13,49}<fs) 15}Az egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, hangosan magasztalta Istent, ¹⁶és Jézus lábai előtt arcra borulva hálát adott neki; s ez szamariai volt. ¹⁷Jézus pedig így szólt: »Nemde tízen tisztultak meg? A többi kilenc hol van? ¹⁸Nem volt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?« ¹⁹Aztán így szólt hozzá: »Kelj föl és menj; a hited meggyógyított téged.«
²⁰Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, ezt válaszolta nekik: »Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. ²¹Nem fogják azt mondani: ‘íme itt van,’ vagy ‘amott’. Mert az Isten országa köztetek van.«
²²A tanítványoknak pedig ezt mondta: »Jönnek napok, amikor szeretnétek látni az Emberfiának egyetlen napját, és nem fogjátok látni. ²³Ha azt mondják majd nektek: ‘Íme, itt van’, ‘íme, ott van’; ne menjetek el és ne fussatok oda. ²⁴Mert mint ahogy a cikázó villám az ég egyik végétől a másikig látszik, olyan lesz az Emberfia is az ő napján. ²⁵De előbb még sokat kell szenvednie, és el kell, hogy vesse ez a nemzedék. ²⁶Ahogy Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfiának napjaiban is. ²⁷Ettek, ittak, házasodtak s férjhez mentek addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába. Azután jött a vízözön, és mindenkit elpusztított. ^{(Ter 7,7) 28}És ugyanúgy, ahogy Lót napjaiban történt: Ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek. ²⁹Azon a napon pedig, amikor Lót kiment Szodomából, tűz és kénkő esett az égből és elpusztított mindenkit. ^{(Ter 19,24) 30}Így lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik. ³¹Aki azon a napon a háztetőn lesz és a holmija a házban, ne jöjjön le érte, hogy elvigye; és aki a mezőn lesz, ne térjen vissza. ³²Emlékezzetek Lót feleségére. ³³Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti, megmenti azt. ³⁴Mondom nektek: Azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. ³⁵Két asszony őröl együtt: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. ³⁶Ketten lesznek a mezőn: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják.«
³⁷Erre megkérdezték tőle: »Hol lesz ez, Uram?« Ő azt felelte nekik: »Ahol a test van, oda gyűlnek a sasok is.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet