20
1Így szólt továbbá az Úr Mózeshez:
2»Ezt mondd Izrael fiainak: Ha valaki, Izrael fiai vagy az Izraelben lakó jövevények közül, odaadja gyermekét a Molok bálványnak: halállal lakoljon, kövezze agyon a föld népe.
3Én ugyanis ellene fordítom arcomat, s kiirtom népéből, mert odaadta gyermekét a Moloknak, s tisztátalanná tette szentélyemet, s megszentségtelenítette szent nevemet.
4Ha pedig a föld népe nem törődik vele, s mintegy kevésbe veszi parancsomat és hagyja azt az embert, aki odaadta gyermekét a Moloknak, s nem öli meg:
5akkor én fordítom arcomat az ellen az ember ellen s rokonsága ellen, s kiirtom népéből őt és mindazokat, akik egyetértettek vele a Molokkal való paráználkodásban.
6Ha valaki a halottidézőkhöz s a jósokhoz fordul, s paráználkodik velük: ellene fordítom arcomat, s kiirtom népéből.
7Szentül viselkedjetek, és szentek legyetek, mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek!
8Tartsátok meg parancsaimat, és cselekedjetek szerintük: én, az Úr, szentséget kívánok tőletek!
9Ha valaki megátkozza atyját vagy anyját, halállal lakoljon; atyját vagy anyját átkozta: vére legyen rajta.
10Ha valaki paráználkodik másnak a feleségével és házasságtörést követ el felebarátja feleségével: halállal lakoljon a házasságtörő férfi is, a házasságtörő asszony is.
11Ha valaki a mostohaanyjával hál, és így felfedi atyja szemérmét: halállal lakoljon mind a kettő, vérük legyen rajtuk.
12Ha valaki a menyével hál: haljon meg mind a kettő; iszonyú bűnt követtek el, vérük legyen rajtuk.
13Ha valaki férfival hál asszonnyal való hálás módjára: förtelmességet követett el mind a kettő, halállal lakoljanak, vérük legyen rajtuk.
14Ha valaki feleségül veszi a lányt, s hozzá annak az anyját: nagy vétket követett el, elevenen égessék el velük együtt, ne maradjon ilyen nagy bűn közöttetek.
15Ha valaki marhával vagy más állattal közösül: halállal lakoljon, s öljétek meg az állatot is;
16ha asszony valamilyen állat alá fekszik: öljék meg azzal együtt, vérük legyen rajtuk.
17Ha valaki elveszi a nővérét, atyja lányát vagy anyja lányát, s meglátja annak szemérmét, s az meglátja fivére szemérmét: gyalázatos dolgot cselekedtek, öljék meg őket népük színe előtt, mert felfedték egymásnak szemérmüket, s viseljék gonoszságukat.
18Ha valaki havi tisztulásban levő asszonnyal hál, s felfedi annak szemérmét, s az felfedi vére forrását: irtassanak ki mindketten népükből.
19Anyád és atyád nővérének szemérmét fel ne fedd; ha valaki ezt megteszi, önnön testének szemérmét fedi fel: viseljék mindketten gonoszságukat.
20Ha valaki atyja vagy anyja fivérének feleségével hál, s így felfedi önnön rokonsága szemérmét: viseljék mindketten vétküket, haljanak meg gyermek nélkül.
21Ha valaki elveszi fivére feleségét, tilalmas dolgot követ el, fivére szemérmét fedte fel: gyermektelenek legyenek.
22Tartsátok meg törvényeimet és rendeleteimet, és cselekedjetek szerintük, hogy titeket is ki ne okádjon az a föld, amelyre lakni mentek.
23Ne járjatok azoknak a nemzeteknek a törvényei szerint, amelyeket én majd kiűzök előletek, mert mindezeket cselekedték és én megutáltam őket.
24Nektek pedig azt mondom: foglaljátok el földjüket, nektek adom azt örökségül, azt a tejjel és mézzel folyó földet. Én, az Úr, a ti Istenetek, elkülönítettelek titeket a többi néptől.
25Tegyetek tehát ti is különbséget a tiszta és a tisztátalan állat között, a tiszta és a tisztátalan madár között, hogy be ne szennyezzétek magatokat olyan állattal, madárral vagy valamilyen földi csúszó-mászóval, amelyet tisztátalannak nyilvánítottam nektek.
26Szentek legyetek számomra, mert szent vagyok én, az Úr, s én elkülönítettelek titeket a többi néptől, hogy az enyéim legyetek.
27Az olyan férfi vagy asszony, akiben halottidéző vagy jósló lélek van, halállal lakoljon; kövezzék agyon őket, vérük legyen rajtuk!«
Jegyzetek
20,1 Halálbüntetéssel sújtandó bűncselekmények gyűjteménye. Az itt felsorolt szankciók inkább egy ideált tükröznek, a valóságos törvénykezésben feltehetően sokkal ritkább volt a halálos ítélet.
20,1 Molok (= király) Baál isten egyik neve. A gyermekáldozat nem volt ritkaság a királyok korában, vö. 2Kir 23,10; Jer 32,35, Ez 16,20-22.
20,9 Ha egy gyermek (a korabeli hitvilág szerint hathatósan) megátkozza a szüleit, akiktől az élet áldásában részesült, az élet rendje ellen vét.