²²Ezek után Jézus Júdea földjére ment tanítványaival. Ott tartózkodott velük, és keresztelt. ²³János szintén keresztelt Enonban, Szálim közelében, mert ott sok víz volt. Az emberek odamentek és megkeresztelkedtek. ²⁴Akkor ugyanis János még nem volt börtönbe vetve.
²⁵Vita támadt tehát János tanítványai és egy zsidó között a tisztulás felől. ²⁶Odamentek Jánoshoz, és azt mondták neki: »Rabbi, az, aki veled volt a Jordánon túl, akiről tanúságot tettél, íme, ő is keresztel, és mindenki hozzá megy.« ²⁷János azt felelte: »Az ember semmit sem szerezhet, hacsak a mennyből nem adatott neki. ²⁸Ti magatok vagytok a tanúim, hogy azt mondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem az vagyok, akit őelőtte küldtek. ²⁹Akié a menyasszony, az a vőlegény; a vőlegény barátja pedig, aki ott áll és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának. Ez az örömöm most beteljesedett. ³⁰Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem.«
³¹Aki felülről jön, fölötte van mindenkinek. Aki a földről való, az földi, és földi módon beszél. Aki a mennyből jön, feljebb való mindenkinél. ³²Arról tanúskodik, amit látott és hallott, de a tanúságát senki sem fogadja el. ³³Aki elfogadja tanúságát, az igazolja, hogy Isten igazmondó. ³⁴Mert akit Isten küldött, az az Isten igéit mondja, ő ugyanis a Lelket nem mértékkel adja. ³⁵Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe adott. ³⁶Aki a Fiúban hisz, annak örök élete van, aki pedig nem hisz a Fiúban, nem látja meg az életet, hanem Isten haragja marad rajta.

KNB SZIT STL BD RUF KG