47
1Az Úr igéje, mely elhangzott Jeremiás prófétához a filiszteusok ellen, mielőtt a fáraó megverte Gázát.
2Így szól az Úr:
»Íme, vizek törnek fel észak felől,
és áradó patakká lesznek;
elárasztják a földet, és ami azt betölti,
a várost és a benne lakókat.
Kiáltoznak az emberek,
és jajgat a föld minden lakója,
3paripái patáinak dübörgő hangja miatt,
szekereinek robaja, kerekeinek zörgése miatt.
Az apák nem fordulnak fiaikhoz,
mert ellankadt a kezük.
4Mert eljön a nap,
hogy elpusztítsanak minden filiszteust,
kiirtsák Tírusznak és Szidonnak
minden megmaradt segítőjét;
mert elpusztítja az Úr a filiszteusokat,
Kaftor szigetének maradékát.
5Kopasszá lett Gáza,
elnémult Askalon.
Völgyüknek maradéka,
meddig vagdalod még magadat?
6Jaj, az Úrnak kardja!
Meddig nem nyugszol meg?
Térj vissza hüvelyedbe,
csillapodj és maradj nyugton!
7Hogyan nyugodhatna meg,
amikor az Úr parancsolt neki?
Askalon ellen és a tengerpart ellen,
oda rendelte őt.«