Keresés a Bibliában

31

1Abban az időben
– mondja az Úr –,
Istene leszek Izrael minden nemzetségének,
ők pedig az én népem lesznek.

2Így szól az Úr:
»Kegyelmet talált a pusztában a nép,
amely megmenekült a kardtól;
nyugalma felé tart Izrael.«

3A távolból megjelent nekem az Úr:
»Örök szeretettel szeretlek téged,
azért vonzottalak kegyelemmel.

4Ismét felépítelek, és te felépülsz,
Izrael szűze;
ismét ékeskedsz kézidobjaiddal,
és kivonulsz a vigadozók körtáncával.

5Ismét szőlőt ültetsz
Szamaria hegyein;
és akik ültették,
az ültetők fogják élvezni is.

6Mert lesz nap, amikor így kiáltanak az őrök
Efraim hegyén:
‘Keljetek fel, és menjünk fel a Sionra,
az Úrhoz, a mi Istenünkhöz!’

7Mert így szól az Úr:
Ujjongjatok Jákobnak örömmel,
és vigadjatok a nemzetek vezére miatt!
Zendítsetek dicsérő dalra, és mondjátok:
‘Szabadítsd meg, Uram, népedet,
Izrael maradékát!’

8Íme, én elhozom őket észak földjéről,
és összegyűjtöm őket a föld pereméről;
lesz közöttük vak és sánta,
várandós és szülő asszony egyaránt;
nagy gyülekezetként térnek vissza ide.

9Sírva jönnek majd,
és könyörgések közepette hozom őket;
vízfolyásokhoz vezetem őket,
egyenes úton, melyen nem botlanak meg;
mert atyja lettem Izraelnek,
és Efraim az elsőszülöttem.«

10Halljátok az Úr igéjét, nemzetek,
hirdessétek messze a szigeteken, és mondjátok:
»Aki szétszórta Izraelt, össze is gyűjti,
és őrzi, mint pásztor a nyáját!«

11Mert megváltotta az Úr Jákobot,
és kiváltotta őt a nála erősebb kezéből.

12Eljönnek és ujjonganak Sion magaslatán,
odaözönlenek az Úr javaihoz:
a gabonához, musthoz és olajhoz,
a fiatal bárányokhoz és borjakhoz.
Olyan lesz a lelkük, mint az öntözött kert,
és nem epedeznek már tovább.

13Akkor majd örül a szűz a körtáncban,
ifjak és öregek együtt.
»Gyászukat örömre fordítom,
megvigasztalom és megörvendeztetem őket bánatukban.

14Felüdítem a papok lelkét kövér falatokkal,
és népem jóllakik javaimmal«
– mondja az Úr.

15Így szól az Úr:
»Hang hallatszik Rámában,
gyászének, keserves sírás:
Ráhel siratja fiait;
nem akar megvigasztalódni
fiai miatt, mert nincsenek többé.«

16Így szól az Úr:
»Kíméld hangodat a sírástól,
és szemedet a könnytől!
Mert van jutalma fáradságodnak
– mondja az Úr –:
visszatérnek majd az ellenség földjéről.

17Van reménysége utódaidnak
– mondja az Úr –:
visszatérnek majd fiaid határukba.

18Jól hallottam Efraimot, amint kesergett:
‘Megfenyítettél, és hagytam magam fenyíteni,
mint a be nem tört tinó.
Téríts meg engem, és meg fogok térni,
mert te vagy az Úr, az én Istenem!

19Mert miután elfordultam,
bűnbánatot tartottam;
és miután belátásra jutottam,
a csípőmre vertem;
szégyenkeztem és pirultam is,
mert ifjúkorom gyalázatát viseltem.’

20Hát nem drága fiam nekem Efraim,
vagy nem dédelgetett gyermekem,
hogy ahányszor csak szólok hozzá,
mindig újra tekintettel vagyok rá?
Ezért indul fel bensőm miatta;
irgalommal irgalmazok neki
– mondja az Úr.

21Állíts magadnak útjelzőket,
helyezz el magadnak jelzőoszlopokat!
Irányítsd szívedet a kiépített útra,
az útra, amelyen jártál!
Térj vissza, Izrael szűze,
térj vissza ezekbe a városaidba!

22Meddig kalandozol ide-oda,
te elpártolt leány?
Hiszen az Úr új dolgot teremtett a földön:
a nő jár a férfi után.«

23Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: »Fogják még mondani ezt az igét Júda földjén és városaiban, amikor majd jóra fordítom sorsukat: ‘Áldjon meg téged az Úr, igazság hajléka, szent hegy!’ 24Ott lakik majd Júda és minden városa együtt, földművesek, és akik a nyájjal vonulnak. 25Mert felüdítem az eltikkadt lelket, és minden elepedt lelket kielégítek.«
26Erre felébredtem és láttam: álmom édes volt nekem.
27»Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor bevetem Izrael házát és Júda házát emberek magvával és állatok magvával. 28És ez történik majd: ahogy virrasztottam fölöttük, hogy gyomláljak és irtsak, hogy romboljak, pusztítsak és bajt hozzak, úgy virrasztok majd fölöttük, hogy építsek és ültessek – mondja az Úr. -

29Azokban a napokban nem mondják többé:
‘Az apák ették a savanyú szőlőt,
és a fiak foga vásik el’,

30hanem mindenki a saját bűne miatt hal meg; minden embernek, aki a savanyú szőlőt eszi, a saját foga vásik el.
31Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával. 32Nem olyan szövetséget, amilyet atyáikkal kötöttem azon a napon, amikor megfogtam kezüket, hogy kihozzam őket Egyiptom földjéről; azt a szövetségemet ők bontották fel, pedig én voltam az Uruk – mondja az Úr. – 33Hanem ez lesz az a szövetség, amelyet Izrael házával kötök azok után a napok után – mondja az Úr –: törvényemet a bensejükbe adom és a szívükre írom. Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek. 34Nem fogja többé így tanítani egyik a másikat, senki a testvérét: ‘Ismerjétek meg az Urat!’ Mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig – mondja az Úr –, mivel megbocsátom bűnüket, és vétkükre nem emlékezem többé.«

35Így szól az Úr,
aki napot ad világosságul nappal,
a hold és a csillagok rendjét világosságul éjszaka;
aki felkavarja a tengert, hogy zúgnak hullámai;
akinek Seregek Ura a neve:

36»Ha eltűnnek ezek a törvények színem elől – mondja az Úr –,
akkor szűnik meg Izrael ivadéka is
nemzet lenni színem előtt minden nap.«

37Így szól az Úr:
»Ha meg lehet mérni az egeket odafent,
és ki lehet kutatni a föld alapjait odalent,
akkor én is elvetem Izrael minden ivadékát
mindazért, amit tettek
– mondja az Úr. –

38Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor felépül a város az Úrnak, Hananeél tornyától a Szeglet-kapuig. 39És még továbbhalad a mérőzsinór egyenesen a Gáreb dombjáig, majd elkanyarodik Goa felé. 40A holttestek és a hamu egész völgye és az egész mezőség a Kedron-patakig, a Lovak kapujának szegletéig kelet felé szent helye lesz az Úrnak; nem gyomlálják ki és nem rombolják le soha többé.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

31,2 Isten szeretete örök. Mint egykor Egyiptomból, most is meg fogja szabadítani a népét.

31,6 Júda és Izrael együtt zarándokol majd a templomba.

31,15 Az északi országrészben, Ráma környékén eltemetett Ráhel (a benjaminiták ősanyja) siratja fogságba hurcolt és megölt fiait.

31,29 Vö. Ez 18,2. A jövőben senki sem fog más bűnéért bűnhődni.

31,31 Az üdvösséges jövő egy új szövetségen alapszik majd. Isten nem kőtáblákra, hanem a szívekbe fogja írni a parancsait, hogy a parancs ismerete és megtétele egy legyen (vö. Lk 22,20; Zsid 8,8-12).

31,35 Vö. Ter 8,22.

Előző fejezet Következő fejezet