30 ¹Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól: ²»Így szól az Úr, Izrael Istene: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat az igéket, amelyeket szóltam hozzád! ³Mert íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor jóra fordítom népemnek, Izraelnek és Júdának a sorsát – mondja az Úr –, és visszahozom őket arra a földre, melyet atyáiknak adtam, hogy birtokba vegyék.« ⁴Ezek azok az igék, amelyeket szólt az Úr Izraelről és Júdáról:

⁵»Bizony, így szól az Úr:
Rettegés hangját hallottuk,
félelem van, és nincs békesség.

⁶Kérdezzétek csak meg és lássátok:
vajon szül-e a férfi?
Miért látom minden férfi kezét a derekán,
mint a szülő asszonyét?
Miért vált sárgává minden arc?

⁷Jaj! Mert nagy az a nap,
és nincs hozzá hasonló!
Szorongatás ideje az Jákob számára,
de meg fog szabadulni belőle.

⁸Ez történik majd azon a napon – mondja a Seregek Ura –: összetöröm igáját, mely a nyakadon van, és kötelékeidet szétszakítom. Nem vetik szolgaságba őt többé idegenek, ⁹hanem az Urat, az ő Istenüket fogják szolgálni, és Dávidot, a királyukat, akit támasztok nekik.

¹⁰Te azért ne félj, szolgám, Jákob
– mondja az Úr –,
és ne rettegj, Izrael!
Mert íme, én megszabadítalak téged a távolból,
és ivadékaidat fogságuk földjéről;
visszatér Jákob, és nyugalmat talál,
gondtalanul él, és nem rémíti senki.

¹¹Mert én veled vagyok
– mondja az Úr –,
hogy megszabadítsalak téged.
Mert véget vetek minden nemzetnek,
ahová szétszórtalak téged,
neked azonban nem vetek véget;
csak megfenyítelek igazságosan,
mert nem hagyhatlak egészen büntetés nélkül.

¹²Mert így szól az Úr:
Gyógyíthatatlan a zúzódásod,
halálos a csapásod.

¹³Nincs, aki ítélne peredben sebedért,
gyógyulás, hegedés nincs számodra.

¹⁴Szeretőid mind elfelejtettek téged,
nem törődnek veled;
mert ellenséges csapással sújtottalak,
kegyetlen fenyítéssel,
mivel sok a bűnöd,
számosak vétkeid.

¹⁵Miért kiáltasz zúzódásod miatt,
hogy gyógyíthatatlan a fájdalmad?
Mivel sok a bűnöd,
számosak vétkeid,
azért tettem ezt veled.

¹⁶De a téged emésztőket mind elemésztik,
és ellenségeid mind fogságba mennek.
Kizsákmányolóid zsákmánnyá lesznek,
és minden prédálódat prédául adom.

¹⁷Mert behegesztem sebedet,
és csapásaidból meggyógyítalak
– mondja az Úr. –
Mert eltaszítottnak neveztek téged:
Sion az, akivel senki sem törődik.

¹⁸Így szól az Úr:
Íme, én jóra fordítom sorsát Jákob sátrainak,
és hajlékain megkönyörülök;
felépül a város a romjain,
és a palota a jogos helyén fog állni.

¹⁹Háladal hallatszik ki belőlük,
és játszadozók hangja.
Megsokasítom őket, és nem fogyatkoznak meg,
megbecsültekké teszem őket,
és nem kisebbednek.

²⁰Fiai olyanok lesznek, mint hajdan,
és gyülekezete színem előtt szilárdan áll;
de meglátogatom minden sanyargatóját.

²¹Belőle támad fejedelme,
uralkodója az ő bensejéből származik;
közel engedem, és ő közeledik hozzám.
Mert ki az, aki kockára tenné az életét,
hogy közeledjék hozzám?
– mondja az Úr. –

²²Az én népem lesztek,
én pedig a ti Istenetek leszek.

²³Íme, az Úr vihara, mint harag tör ki,
kavargó szélvész ront az istentelenek fejére.

²⁴Nem fordul vissza az Úr izzó haragja,
míg meg nem cselekszi és valóra nem váltja
szívének szándékait;
a végső napokban majd megértitek ezt.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet