21
1Ekkor új eget és új földet láttam, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sem volt többé.
(Iz 65,17)
2Láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet Istentől leszállni az égből, mint a férjének felékesített menyasszonyt .
(Iz 52,1}<fs;Iz 61,10)
3Hallottam, hogy egy harsány hang a trón felől azt mondta: »Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, s ők az ő népe lesznek. Maga a velük levő Isten lesz az ő Istenük.
(Ez 37,26-27)
4Isten letöröl majd a szemükről minden könnyet, és nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajgatás, és fájdalom sem lesz többé, mert az elsők elmúltak.«
(Iz 25,8;Iz 35,10)
5A trónon ülő így szólt: »Íme, megújítok mindent!«És azt mondta nekem: »Írd: Ezek az igék hitelesek és igazak.«
(Iz 6,1; 43,19G}<fs)
6Aztán azt mondta nekem: »Beteljesedett! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából.
(Iz 55,1; Zak 14,8)
7Mindez azé lesz, aki győzni fog. Én Istene leszek, ő pedig az én fiam lesz.
(2 Sám 7,14)
8De a gyáváknak és a hitetleneknek, a megfertőzötteknek, gyilkosoknak, paráznáknak, varázslóknak, bálványimádóknak és minden hazugnak osztályrésze a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz. Ez a második halál.«
(Ez 38,22)
9Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, akiknél az utolsó hét csapással teli csésze volt, és így szólt hozzám: »Gyere, megmutatom neked az asszonyt, a Bárány jegyesét!«
(Lev 26,21G)
10Lélekben elvitt egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely a mennyből szállt alá Istentől.
(Ez 40,2;Iz 52,1)
11Isten dicsőségétől ragyogott, és világossága hasonló volt a drágakőhöz, a kristálytiszta jáspishoz.
12Nagy és magas fala volt, tizenkét kapuval, és a kapuk fölött tizenkét angyal. A kapukra nevek voltak írva, amelyek Izrael fiainak tizenkét törzsének nevei.
(Ez 48,31; Kiv 28,21)
13Keletről három kapu, és északról három kapu, és délről három kapu, és nyugatról három kapu.
(Ez 48,31-35)
14A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.
15Aki velem beszélt, arany mérőnádat tartott a kezében, hogy megmérje a várost, s annak kapuit és falát.
(Ez 40,3)
16A város négyszögű területen épült, és hossza annyi volt, mint a szélessége. Megmérte a várost az aranynáddal: tizenkétezer stádium. A hossza, a szélessége és a magassága egyforma volt.
(Ez 43,16)
17Megmérte a falait is: száznegyvennégy könyök, az ember, vagyis az angyal mértéke szerint.
18A falának anyaga jáspiskő volt; maga a város pedig színarany, tiszta üveghez hasonló.
19A város falának alapköveiminden drágakővel ékesek. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd,
(Iz 54,11-12}<fs)
20az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.
21A tizenkét kapu tizenkét drágagyöngy, és egy-egy kapu egy-egy drágagyöngyből áll. A város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.
22Templomot nem láttam benne, mert az Úr, a mindenható Isten a temploma, és a Bárány.
23A városnak nincs szüksége sem a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne, mert Isten dicsősége világítja meg azt, és lámpása a Bárány.
(Iz 60,1.19)
24A nemzetek az ő világosságában járnak, s dicsőségüket hozzá viszik a föld királyai.
25Kapuit nem zárják be egész nap, mert éjszaka nem lesz ott.
26Odaviszik a nemzetek dicsőségét és gazdagságát.
(Iz 60,3.11)
27Nem lépnek be oda tisztátalanok, sem azok, akik undokságot és hazugságot követnek el, csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.
Jegyzetek
21,1 Az embernek a bűn elkövetése által bekövetkezett megszégyenülése megalázta az egész látható világot, s azt is alávetette az átoknak (Ter 3,17); az ember megdicsőülése viszont a világot is meg fogja újítani és a világ is részesül a választottak romolhatatlanságából.
21,18 Mivel az égi város szépségét emberi szavakkal lehetetlen leírni, János az akkor ismert drágakövek neveit használja fel, hogy amennyire lehet, érzékeltesse azt a szépséget, amelyet ember el sem tud képzelni.
21,22 Az új Jeruzsálemben nem lesz templom, nem lesz szükség sem égitestekre, sem lámpákra, mert maga Isten és a Bárány lesznek a város temploma és világossága. Ez a kép azt fejezi ki, hogy a választottak mindenkor Isten boldogító jelenlétében fognak élni, Istent látni fogják úgy, amint van, és ez boldoggá fogja őket tenni.