62

¹Sion miatt nem hallgathatok,
és Jeruzsálem miatt nem nyugodhatom,
míg elő nem jön igazsága, mint a fény,
és szabadítása, mint fáklya, fel nem gyullad.

²Látni fogják a nemzetek igazságodat,
és a királyok mindnyájan dicsőségedet;
új néven hívnak majd téged,
melyet az Úr szája határoz meg.

³Ékes korona leszel az Úr kezében,
és királyi fejdísz Istened tenyerén.

⁴Nem mondanak többé téged elhagyottnak,
és országodat nem mondják többé pusztaságnak;
hanem így neveznek téged: »Kedvem telik benne«,
és országodat: »Férjes asszony«;
mert kedvét találja benned az Úr,
és országod férjhez megy.

⁵Mert ahogy feleségül veszi az ifjú a szűzet,
úgy vesz feleségül a te fölépítőd;
és ahogy örül a vőlegény a menyasszonynak,
úgy örül majd neked Istened.

⁶Falaidra, Jeruzsálem, őröket rendeltem;
egész nap és egész éjjel,
sohase hallgassanak!
Akik az Urat emlékeztetitek,
ne legyen nyugtotok;

⁷és ne hagyjatok nyugtot neki,
míg helyre nem állítja Jeruzsálemet,
és dicsőséggé nem teszi a földön!

⁸Az Úr megesküdött jobbjára
és hatalmas karjára:
»Nem adom többé gabonádat
eledelül ellenségeidnek,
és nem isszák idegenek fiai mustodat,
amelyért te fáradoztál;

⁹hanem akik betakarítják, azok eszik,
és dicsérik az Urat;
és akik leszüretelik, azok isszák
szent udvaraimban.

¹⁰Menjetek át, menjetek át a kapukon,
készítsétek a nép útját!
Töltsétek fel, töltsétek fel az utakat,
tisztítsátok meg a kövektől,
emeljetek zászlót a népek fölé!«

¹¹Íme, az Úr tudtul adta a föld végéig:
»Mondjátok Sion leányának:
Íme, szabadításod jön;
íme, fizetsége vele van,
és szerzeménye a színe előtt.

¹²Szent népnek hívják majd őket,
az Úr megváltottjainak;
téged pedig keresett városnak neveznek,
nem elhagyottnak.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet