Keresés a Bibliában

24

1Íme, az Úr elpusztítja a földet,
és feldúlja azt;
felforgatja felszínét,
és szétszórja lakóit.

2Mint a nép, olyan lesz a pap,
mint a szolga, olyan az ura,
mint a szolgáló, olyan az úrnője,
mint a vásárló, olyan az eladó,
mint a kölcsönadó, olyan a kölcsönvevő,
mint a hitelező, olyan az adósa.

3Teljesen elpusztul a föld,
és egészen kifosztott lesz.
Bizony, az Úr mondta ezt az igét.

4Gyászba borul, lepusztul a föld,
elfonnyad, elhervad a földkerekség,
elfonnyad a magasság a földdel együtt.

5A föld gyalázatossá lett lakói alatt,
mert áthágták a törvényeket,
megszegték a rendelkezéseket,
felbontották az örök szövetséget.

6Ezért átok emészti meg a földet,
és megbűnhődnek lakói;
ezért elfogynak a föld lakói,
és csak kevés ember marad meg.

7Gyászol a must, elfonnyad a szőlőtő,
sóhajtoznak mind, akiknek a szíve vidám volt.

8Megszűnik a víg dobszó,
abbamarad az örvendezők zaja,
elhallgat a víg citeraszó.

9Nem isznak többé dalolva bort,
keserű lesz az ital azoknak, akik isszák.

10Romba dől a kihalt város,
zárva lesz minden ház, nem lehet bemenni.

11Bor után kiáltoznak az utcákon,
kihal minden öröm,
elköltözik a vidámság a földről.

12Pusztaság marad a városban,
és romokban hever a kapu.

13Mert úgy lesz a földön,
a népek között,
mint amikor leverik a bogyót az olajfáról,
mint amikor böngésznek, ha befejeződött a szüret.

14Ők pedig felemelik hangjukat,
ujjonganak az Úr fenségének,
kiáltoznak a tenger felől.

15Ezért dicsőítsétek az Urat keleten,
a tenger szigetein az Úrnak, Izrael Istenének nevét!

16A föld széléről dicsérő ének hangzik:
»Dicsőség az igaznak!«
De én így szólok: »Végem van,
végem van! Jaj nekem!«
Csalók csalnak,
csalók csalásával csalnak!

17Rettenet, verem és háló vár rád,
föld lakója!

18Aki elmenekül a rettentő hang elől,
beleesik a verembe,
és aki kijön a veremből,
azt megfogja a háló.
Mert megnyílnak a zsilipek a magasságban,
és megrendülnek a föld alapjai.

19Roppanva összeroppan a föld,
törve törik a föld,
rengve reng a föld,

20inogva inog a föld, mint a részeg,
mozog, mint a kunyhó;
ránehezedik vétke,
elesik, és nem kel föl többé.

21Ez történik majd azon a napon:
meglátogatja az Úr az ég seregét a magasságban,
és a föld királyait a földön;

22egy csomóba gyűjti őket,
mint foglyokat a verembe,
és börtönbe zárja,
majd sok nap múltán meglátogatja őket.

23Akkor elpirul a hold, és szégyenkezik a nap,
mert a Seregek Ura királyként uralkodik
Sion hegyén, Jeruzsálemben,
és vénei előtt megdicsőül.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

24,1 Ezt a gyűjteményt később kapcsolták Izajás könyvéhez. Az apokaliptika egyik legelső megjelenése a Bibliában (Kr. e. 200 körül?). A szorongattatásban élő szerző a végidő előjeleit kutatja. E fejezetek befűzése által a népek elleni jövendölések (Iz 12-23) egy megromlott világrend képeivé válnak.

24,1 Az egész föld remeg az ítélet napján.

24,5 Az emberek megszegték az örök szövetséget (vö. Ter 9,1-17).

24,14 A megváltottak éneke.

24,18 A zsilipek a felső vizeket tartják az égben, a Föld alapjai az alsó vizeket a föld alatt.

24,21 A nap, a hold és a csillagok is elismerik Isten uralmát. A vének a népeket képviselik (vö. Jel 4,4).

Előző fejezet Következő fejezet