15

¹Kijelentés Moáb ellen.
Bizony, éjszaka elpusztul, megsemmisül Ár-Moáb,
bizony, éjszaka elpusztul, megsemmisül Kír-Moáb.

²Felmegy Díbon leánya sírni a magaslatokra;
a Nébó és Medeba fölött jajgat Moáb.
Minden fej kopasz,
minden szakáll levágva.

³Utcáin zsákruhát viselnek,
háztetőin és terein mindenki jajgat,
sírásban tör ki.

⁴Kiáltozik Hesbon és Elále,
Jászáig hallatszik a hangjuk;
ezért jajveszékelnek Moáb fegyveresei,
s a lelkük elcsügged.

⁵Szívem Moáb felé kiált,
menekültjei Szegorig futnak, Eglát-Selisijjáig;
bizony, a Lúit emelkedőjén sírva mennek felfelé,
és Oronaim útján összetörve kiáltoznak.

⁶Mert Nemrim vizei pusztasággá lesznek,
mivel elszárad a fű, elpusztul a növény,
nem marad semmiféle zöld.

⁷Ezért amijük megmaradt,
vagyonukat a Fűzfák patakjához viszik.

⁸Bizony, körbejárja a kiáltás Moáb határait;
Gállomig hallatszik jajgatása,
és Beer-Elímig jajveszékelése.

⁹Bizony, Díbon vizei megtelnek vérrel,
mert Díbonra új csapásokat hozok:
oroszlánt Moáb menekültjeire,
és a föld maradékára.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet