2»Emberfia, mondjad Tírusz fejedelmének: Így szól az Úr Isten:
Mivel szíved felfuvalkodott,
és azt mondtad: ‘Isten vagyok én,
isteni széken ülök a tenger szívében’
– holott ember vagy és nem isten –
és szívedet olyanná tetted, mint egy isten szíve,
54
1Ujjongj, te meddő, aki nem szültél,
ujjongásban törj ki és kiálts, aki nem vajúdtál!
Mert több fia lesz az elhagyottnak,
mint a férjes asszonynak – mondja az Úr. –
4Ne félj, mert nem szégyenülsz meg,
és ne pirulj, mert nem kell szégyenkezned!
Mert ifjúkorod szégyenét elfelejted,
és özvegységed gyalázatára nem emlékezel többé.
5Mert a te alkotód a férjed:
Seregek Ura az ő neve;
és Izrael Szentje a megváltód:
az egész föld Istenének hívják őt.
6Mert, mint elhagyott és bánkódó lelkű asszonyt
hívott meg téged az Úr,
mint ifjúkorban eltaszított asszonyt
– mondja a te Istened.
7Egy rövid szempillantásra elhagytalak,
de nagy irgalommal összegyűjtelek.
Jegyzetek
54,1 Jeruzsálem elhagyott, gyermektelenségre ítélt asszonyhoz volt hasonló. Most visszatérnek fiai, úgyhogy kevés is lesz számukra a hely.
54,6 A könyv befejezése buzdítás a megtérésre.
1
1Milyen magányosan ül a város,
amely tele volt néppel!
Olyan lett, mint az özvegy,
pedig nagy volt a nemzetek között,
úrnő a tartományok között,
mégis robotmunkássá lett!
Jegyzetek
1,1 Gyászének Jeruzsálemről, mely két részre oszlik: 1-11 Jeruzsálem mint özvegy; 12-22 mint útszéli koldus.
7Az angyal azt mondta nekem: »Miért csodálkozol? Megmagyarázom én neked az asszony titkát és a fenevadét, amely őt hordozza, amelynek hét feje és tíz szarva van! 8A fenevad, amelyet láttál, volt és nincs, és megjelenik. Fel fog szállni a mélységből, és a vesztébe jut; a föld lakói pedig csodálkozni fognak – azok, akiknek a neve nincs beírva az élet könyvébe a világ teremtése óta–, amikor látják a fenevadat, amely volt és nincs. (Dán 7,3;Dán 12,1}<fs)