6 1Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. 2Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban. (Zsolt 38,2) 3Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim! (Zsolt 44,7) 4Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen? 5Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért; 6Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? (Zsolt 37,19;34,6.7.11; Jób 5,20) 7Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat. (Jób 7,3.4) 8Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt. (Zsolt 31,10; Jób 17,6) 9Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát. (Zsolt 101,7.8;Zsolt 3,4-6) 10Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat. (Zsolt 10,17) 11Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen. (Zsolt 35,4;40,15)