18 1Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. (2Sám 22,1.2) 2És monda: Szeretlek Uram, én erősségem! 3Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem. (Zsid 2,13) 4Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől. (Zsolt 66,17-19) 5Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem. (Zsolt 116,3.1Sám;19,10-12;23,26.2Sám;21,15-17) 6A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. 7Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe. (Zsolt 16,8) 8Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt. (Bir 5,4.5) 9Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle. (Zsid 12,29) 10Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt. (Ésa 19,1) 11Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant. (2Móz 15,18-22;Zsolt 104,4) 12A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek. (Ésa 50,3) 13Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén. (2Móz 24,17;Zsolt 97,3.4) 14És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén. (1Sám 7,10;Józs 10,11) 15És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat. (Bir 5,20) 16És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától. 17Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből. (1Sám 22,17; Zsolt 69,15; Jób 22,11) 18Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál. (1Sám 24,15) 19Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom. (1Sám 23,26-28; Zsolt 19,10-12) 20És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem. 21Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem; (Zsolt 7,9.2Sám;22,21-25) 22Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől. (1Kir 9,4;11,33) 23Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól. (5Móz 17,19.20.1Kir;3,14.19;9,4) 24És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől. (1Kir 9,4;15,5;1Sám 25,22.23) 25És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van. (Zsolt,18 23. 24.) 26Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy. (Máté 5,7) 27A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy. (3Móz 26,23.24) 28Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod; (Ésa 2,11; Péld 29,23) 29Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet. (Zsolt 132,17;Zsolt 97,11;112,4) 30Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom. (Zsolt 60,8.12.2Sám;22,30) 31Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne. (Péld 18,10;Zsolt 12,7) 32Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül? (2Sám 22,32) 33Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat: (Zsolt 144,1.2) 34Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem. (2Sám 22,34) 35Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat. (1Sám 17,4-7.14-50) 36És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem. (2Sám 5,10;8,13.14) 37Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim. 38Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek. (2Sám 10,19;12,29-31) 39Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak. 40Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket. 41És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam. (1Sám 20,15.2Sám;10,19;12,29-31) 42Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik. (1Sám 28,6.15-18) 43És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát. (Zsolt 83,11) 44Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem. (2Sám 18,5.7;22,44) 45A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem. (2Sám 8,9.10) 46Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből. (2Sám 8,12.13) 47Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene! (5Móz 32,15) 48Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám; (2Sám 22,48) 49A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem. (Zsolt,18 44. Zsolt. 27,6.) 50Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. (Zsolt 60,8.10.11; Róm 15,9) 51Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké. (2Sám 7,13-16;23,2.5)