112
1Dicsérjétek az Urat.
Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
(Zsolt 1,1-3)
2Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.
3Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.
(2Móz 15,22)
4Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.
(4Móz 21,21-25)
5Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.
6Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.
(4Móz 21,21-25)
7Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.
(4Móz 21,33-35)
8Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
9Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.
(2Kor 9,8.9)
10Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.