10 1És előszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erőtelenséget. (Márk 6,7-13; Luk 9,1-15) 2A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Első Simon, a kit Péternek hívnak, és András, az ő testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az ő testvére; (Márk 4,33.34) 3Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, a kit Taddeusnak hívtak; (Zsolt 78,2) 4Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, a ki el is árulta őt. (Mát,10 24-30.) 5Ezt a tizenkettőt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be; (Mát 17,22;20,18; Márk 8,31;9,31;10,33; Luk 9,22;17,25;24,7;Mát 12,40; Ján 2,19) 6Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz. (Mát 15,24; Csel 13,46) 7Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa. (Mát 4,17; Luk 10,9) 8Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok. (Csel 20,33) 9Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe, (Mát 25,31-46) 10Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálczát; mert méltó a munkás az ő táplálékára. (Luk 10,4;1Tim 5,18.4Móz;18,31) 11A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, a míg tovább mehettek. (Márk 6,10; Luk 10,7) 12Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt. (Luk 10,5.6) 13És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza. (Márk 9,2-13; Luk 9,28-36) 14És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le. (Luk 10,10-12; Csel 13,51;18,6) 15Bizony mondom néktek: Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak. (Mát 11,24; Luk 20,47) 16Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok. (Luk 10,3;Róm 16,19; Eféz 5,15) 17De óvakodjatok az emberektől; mert törvényszékekre adnak titeket és az ő gyülekezeteikben megostoroznak titeket; (Mát 24,9) 18És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul ő magoknak és a pogányoknak. (Mát 24,14; Csel 25,23;27,24) 19De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok. (Márk 13,11; Luk 12,11.12) 20Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek. (1Kor 2,4) 21Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik őket. (Mát 16,20) 22És gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik. (Mát 24,9.13) 23Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend. (Mát 16,28) 24Nem fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az ő uránál. (Luk 6,40; Ján 13,16;15,20) 25Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az ő Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő házanépét?! (Mát 12,24) 26Azért ne féljetek tőlök. Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jőne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék. (Márk 4,22; Luk 8,17;12,2) 27A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek. (Ésa 50,6) 28És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában. (Luk 12,4.5;Jak 4,12) 29Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! (Luk 12,6.7) 30Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. (3Móz 18,16) 31Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok. (Mát 21,26) 32Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; (Mát 21,21; Márk 11,23; Luk 17,6) 33A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt. (Márk 8,38; Luk 9,26;12,9) 34Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert. (Mát 16,21;20,18; Márk 8,31;9,31;10,33) 35Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt; (Ésa 53,12) 36És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe. (Mik 7,6; Luk 12,51-53) 37A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám. (5Móz 33,9; Luk 14,26.27) 38És a ki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám. (Mát 16,24.25; Márk 8,34; Luk 9,23;14,27) 39A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt. (Mát 16,25; Márk 8,35; Luk 9,24;17,33; Ján 12,25) 40A ki titeket befogad, engem fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött. (Mát 18,5; Luk 9,48; Ján 13,20) 41A ki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és a ki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi; 42És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát. (Mát 25,40; Márk 9,41)