A tizenkét apostol kiválasztása.
10
1Összehívta tizenkét tanítványát, s hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget, minden gyengeséget.
2A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, aztán testvére András, Zebedeus fia, Jakab és testvére János,
3Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos, Jakab, Alfeus fia és Tádé,
4a kánai Simon és a karióti Júdás, aki később árulója lett.
Jézus beszéde az apostolokhoz.
5Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, megparancsolva nekik: „A pogányokhoz vivő utakra ne térjetek rá, s a szamáriaiak városaiba ne menjetek be!
6Forduljatok inkább Izrael házának elveszett juhaihoz!
7Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa!
8Betegeket gyógyítsatok meg, halottakat támasszatok fel, leprásokat tisztítsatok meg, ördögöket űzzetek ki! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok.
9Övetekbe ne szerezzetek se arany-, se ezüst-, se rézpénzt!
10Ne vigyetek magatokkal az útra tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! A munkás ugyanis megérdemli a bérét.
11Ha egy városba vagy faluba betértek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó és maradjatok nála, míg tovább nem mentek!
12Amikor házába léptek, köszöntsétek!
13Ha méltó rá az a ház, rászáll békétek, ha nem, békétek visszaszáll rátok.
14Ha valaki nem fogad be benneteket, sem nem hallgat szavatokra, hagyjátok ott a házát, sőt a várost is, és még a port is rázzátok le a lábatokról!
15Bizony mondom nektek: Szodoma és Gomorra földjének tűrhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint annak a városnak!
Az üldözések.
16Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé! Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok!
17Az emberekkel szemben legyetek óvatosak, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig megostoroztatnak benneteket!
18Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak, hogy tegyetek előttük és a pogányok előtt tanúságot.
19Amikor átadnak benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok! Abban az órában megadatik nektek, hogyan beszéljetek.
20Mert hisz nem ti fogtok beszélni, hanem majd Atyátok Lelke szól belőletek.
21Halálra adja majd a testvér a testvért, az apa a gyermekét, a gyermekek meg szüleik ellen támadnak és vesztüket okozzák.
22Mindenki szemében gyűlöletesek lesztek nevemért. Aki azonban mindvégig kitart, az üdvözül.
23Ha valamelyik városban majd üldöznek benneteket, meneküljetek a másikba, mert bizony mondom nektek, nem járjátok végig Izrael városait, amíg az Emberfia el nem jön.
24Nem nagyobb a tanítvány mesterénél, sem a szolga uránál.
25Legyen elég a tanítványnak, ha olyan, mint mestere, s a szolgának, ha olyan, mint ura. Ha a ház urát Beelzebulnak nevezik, mennyivel inkább háza népét!
Beszéljetek nyíltan.
26Ne féljetek hát tőlük! Hiszen semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s olyan titok sincs, ami ki ne tudódnék.
27Amit sötétben mondok nektek, azt mondjátok el fényes nappal, és amit a fületekbe súgnak, azt hirdessétek a háztetőkről!
28Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!
29Ugye két verebet adnak egy filléren? S Atyátok tudta nélkül egy sem esik le a földre.
30Nektek minden szál hajatokat számon tartják.
31Ne féljetek hát! Sokkal többet értek a verebeknél.
32Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt.
33De aki megtagad az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt.
Jézus követése.
34Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot.
35Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával.
36Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége.
37Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.
38Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.
39Aki meg akarja találni életét, elveszíti; aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja.
Az apostolokhoz intézett beszéd befejezése.
40Aki titeket befogad, engem fogad be, aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki engem küldött.
41Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz, az igaz ember jutalmában részesül.
42S ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek, akár a legkisebbnek is azért, mert az én tanítványom: bizony mondom nektek, nem marad el jutalma.”
KNB
SZIT
STL
BD
RUF
KG
Előző fejezet
Következő fejezet