9 1És hajóra szállva átkele, és méne a maga városába. (Mát 4,13) 2És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid. (Mát 13,55) 3És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól. (Márk 2,7) 4És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben? (Mát 12,25; Ján 2,25) 5Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj? 6Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza. (Róm 8,29) 7És az felkelvén, haza méne. (Mát 10,6) 8A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek. 9És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedő helyen, a kinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt. (Márk 4,1-20; Luk 8,4-15) 10És lőn, a mikor ő letelepedék a házban, ímé sok vámszedő és bűnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az ő tanítványaival az asztalhoz. 11És látva ezt a farizeusok, mondának az ő tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt? (Márk 2,16; Luk 15,2) 12Jézus pedig ezt hallván, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek. (Márk 7,31) 13Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre. (Hós 6,6.1Sám;15,22;Mát 18,11) 14Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat bőjtölünk, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek? (Luk 18,12) 15És monda nékik Jézus: Vajjon szomorkodhatik-é a násznép a míg velök van a vőlegény? de eljőnek a napok, a mikor elvétetik tőlök a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak. (Ján 3,29) 16Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz. (Márk 2,21; Luk 5,36) 17Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad. (Márk 2,22; Luk 5,37) 18Mikor ezeket mondá nékik, ímé egy főember eljövén leborula előtte, mondván: Az én leányom épen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik. (Márk 5,22-43; Luk 8,41-56) 19És felkelvén Jézus követé őt tanítványaival együtt. (5Móz 29,3) 20És ímé, egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásban szenved vala, hozzájárulván hátulról, illeté az ő ruhájának szegélyét. (Ésa 6,9.10) 21Mert ezt mondja vala magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok. (Mát 14,36) 22Jézus pedig megfordulván és reá tekintvén, monda: Bízzál leányom; a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában. (Márk 5,34;10,52; Luk 7,50;8,48;17,19;18,42) 23És Jézus a főember házához érvén, látván a sípolókat és a tolongó sokaságot, (Mát 12,38) 24Monda nékik: Menjetek el innen, mert a leányzó nem halt meg, hanem aluszik. És kinevették őt. (Ján 11,11;14,25) 25Mikor pedig a sokaság eltávolíttaték, bemenvén, megfogá annak kezét, és a leányzó felkelt. (Mát 11,4) 26És elterjede ez a hír abban az egész tartományban. (Mát 12,39.40) 27És mikor Jézus tovább ment onnét, két vak követé őt, kiáltozva és ezt mondva: Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia! (Ésa 50,6) 28Mikor pedig beméne a házba, oda menének hozzá a vakok, és monda nékik Jézus: Hiszitek-é, hogy én azt megcselekedhetem? Mondának néki: Igen, Uram. (Mát 6,19-34.1Tim;6,9) 29Akkor illeté az ő szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint. (Mát 8,13) 30És megnyilatkozának azoknak szemei; és rájok parancsola Jézus, mondván: Meglássátok, senki meg ne tudja! (Mát 8,4) 31Azok pedig kimenvén, elterjeszték az ő hírét abban az egész tartományban. (Mát 14,17-21) 32Mikor pedig azok elmentek vala, ímé egy ördöngős néma embert hozának néki. (Mát 12,22-24; Luk 11,14-15) 33És az ördögöt kiűzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csudálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izráelben! 34A farizeusok pedig ezt mondják vala: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. (Mát 12,24) 35És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erőtelenséget a nép között. (Mát 4,23; Márk 6,6; Luk 13,22) 36Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok. (Mát 14,14; Márk 6,34;Ezék 34,5) 37Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés. (Luk 10,2) 38Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába. (Ján 6,6-9)