2 1Ha annakokáért helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vígasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek, (Fil,2 27. 28. 2 Kor. 13,13. Róm. 12,10. 16.) 2Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén; (Fil 1,28; Eféz 5,15.16.2Kor;5,11.1Tim;3,7) 3Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál. (Gal 5,26; Eféz 4,2;5,21; Kol 3,12; Róm 12,10) 4Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is. (Fil,2 21. 1 Kor. 10,24. 13,4-7.) 5Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, (1Pét 2,21; Kol 3,13; Zsid 12,2) 6A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, (Ján 1,1-3; Róm 15,2.3.1Kor;8,6; Róm 8,3; Gal 4,4; Kol 1,13-20; Ján 17,5) 7Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; (Zsid 2,9-14; Róm 5,15.1Kor;15,21.2Kor;13,4; Róm 6,9; Csel 26,23) 8És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. (Zsid 12,2; Eféz 6,5; Róm 6,16;5,19; Ján 4,34;15,20.2Tim;2,9) 9Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való; (Fil 3,21; Róm 8,17; Ésa 53,7-12; Zsid 2,9; Eféz 1,20-22; Mát 23,12; Jak 4,10; Ján 13,31.32; Jel 3,12; Ésa 42,8; Csel 2,36; Jel 19,16) 10Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. (Ésa 45,23; Róm 14,11; Eféz 3,14; Csel 2,21;7,59;9,14.21; Ján 14,13.1Kor;8,6; Eféz 1,20.21;3,10.1Pét;3,22; Jel 5,8.11.13) 11És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. (Csel 2,36.1Kor;8,6;12,3; Róm 10,9.2Kor;4,5.1Kor;15,27.28) 12Annakokáért, szerelmeseim, a miképen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket; (Fil,2 3. Fil 1,27. 30. Csel. 20,31. Eféz. 6,5. 1 Kor. 2,3. Zsolt. 2,11. 1 Pét. 1,17. 2 Kor. 7,1. Eféz. 5,21. Mát. 7,3-5. Róm. 14,4. Fil. 3,11-16. 1 Kor. 9,26. 27.) 13Mert Isten az, a ki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. (Eféz 1,19.2Kor;3,5.1Kor;12,6; Kol 1,29; Róm 7,15.18) 14Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek; (1Pét 4,12;5,6) 15Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon. (Fil 1,10; Mát 5,45.48.1Thess;3,13;5,23; Róm 8,15.16;9,8.5Móz;32,5; Dán 12,3) 16Életnek beszédét tartván elébök; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába. (Fil 1,6; Eféz 5,8.1Thess;5,5; Luk 16,8.2Kor;4,4; Ján 1,4.9; Róm 2,19.2Kor;6,14; Kol 1,13.2Tim;1,10.1Kor;3,14;15,10; Gal 2,2; Csel 20,24) 17De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papiszolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; (Fil 3,1;4,4.2Tim;4,6.4Móz;15,4-10;28,7; Róm 15,16) 18Azonképen ti is örüljetek, és örüljetek együtt velem. (2Kor 6,13;2,3) 19Reménylem pedig az Úr Jézusban, hogy Timótheust rövid nap elküldöm tihozzátok, hogy én is megviduljak, megértvén a ti dolgaitokat. (Fil 1,12-27;1,1;2,2; Csel 16,1-3; Eféz 6,22; Kol 4,8) 20Mert nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú, a ki igazán szívén viselné dolgaitokat. (1Kor 16,10) 21Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét. (Fil 1,14-17;4,21.1Kor;10,24; Kol 4,11; Csel 15,38.39) 22Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképen atyjával a gyermek, együtt szolgált velem az evangyéliom ügyében. (Csel 16,1.3;17,14.1Kor;4,17; Fil 1,1-5; Kol 4,7) 23Őt azért reménylem, hogy elküldöm, mihelyt meglátom az én dolgaimat, tüstént; (Fil,2 19.) 24Bízom pedig az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok menni. (Fil 1,21-26) 25De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, néktek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküldjem hozzátok; (Fil,2 17. 30. Fil 4,18. 1,27. 30. 4,3. 16. 2 Tim. 2,3.) 26Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött a miatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt. (Fil 1,5.9; Csel 17,1) 27Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nem csak ő rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szomorúság ne jőjjön szomorúságomra. (Jer 45,3; Ezék 7,26) 28Annakokáért hamarabb küldtem őt haza, hogy meglátván őt, ismét örüljetek, és nékem is kisebb legyen a szomorúságom. (Fil,2 27.) 29Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel; és az ilyeneket megbecsüljétek: (Róm 16,2.1Thess;5,13) 30Mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, koczkára tévén életét, hogy kárpótoljon engem azért, hogy nékem tett szolgálatotoknál ti nem voltatok jelen. (Fil,2 25. 1. 8. 4. 17. Zsolt. 107,18. Jel. 12,11. 1 Kor. 16,17. 2 Kor. 12,14.)