2 ¹Ha tehát ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség és a részvevő szeretet, ²tegyétek örömömet teljessé azzal, hogy egyetértetek, egymást szeretitek, együtt éreztek, egyet gondoltok. ³Semmit se tegyetek vetélkedésből vagy hiú
dicsőségvágyból. Tekintse inkább alázatosan egyik a másikat magánál kiválóbbnak. ⁴Senki se keresse csak a maga javát, hanem a másét is.

Krisztus példája.

⁵Ugyanaz az érzés legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban volt. ⁶Ő, isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amihez föltétlenül ragaszkodjék, ⁷inkább szolgai alakot öltve kifosztotta önmagát és hasonló lett az emberekhez: ⁸külsejét tekintve olyan volt, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. ⁹Ezért Isten fölmagasztalta és minden nevet fölülmúló nevet adott neki: ¹⁰Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, ¹¹s minden nyelv hirdesse Isten, az Atya dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.

Buzgóság a jóban.

¹²Kedveseim, ti, akik mindig engedelmesek voltatok, félve-remegve munkáljátok üdvösségteket, nemcsak amikor jelen vagyok, hanem sokkal inkább most, amikor távol. ¹³Hiszen Isten maga műveli bennetek jóakarata szerint a szándékot meg a végrehajtást is. ¹⁴Zúgolódás és okoskodás nélkül tegyetek meg mindent, ¹⁵hogy kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedék közt, akik közt úgy ragyogtok, mint csillagok a világmindenségben. ¹⁶Ragaszkodjatok az élet igéjéhez, hogy Krisztus napján dicsőségemre váljatok. Akkor nem futottam hiába és nem fáradtam fölöslegesen. ¹⁷Még ha a hitetekért hozott áldozaton és szolgálaton fölül véremet is ontják, örülök és együtt örvendek mindnyájatokkal. ¹⁸Örüljetek ti is, és örvendezzetek velem.

Timóteus és Epafroditosz küldetése.

¹⁹Remélem az Úr Jézusban, hogy hamarosan hozzátok küldhetem Timóteust, s hogylétetekről értesülve megnyugszom. ²⁰Senki sincs ugyanis, aki velem egyetértve, oly őszintén szívén viselné ügyeteket. ²¹A többiek mind a maguk javát keresik, s nem Krisztus Jézusét. ²²Megbízhatóságát abból láthatjátok, hogy, mint a gyermek atyjának, úgy szolgált velem az evangélium érdekében. ²³Remélem tehát, hogy elküldhetem, mihelyt megtudom mi történik ügyemben. ²⁴Sőt bízom az Úrban, hogy magam is nemsokára indulhatok hozzátok. ²⁵Addig is szükségesnek láttam, hogy hazaküldjem Epafroditosz testvért, társamat a munkában és a küzdelemben, akit ti küldtetek, hogy szükségemben szolgálatomra legyen. ²⁶Nagyon kívánkozott utánatok és nyugtalankodott, hogy betegségéről értesültetek. ²⁷Csakugyan halálos beteg volt, Isten azonban megkönyörült rajta, de nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy bánat bánatra ne érjen. ²⁸Annál sürgősebben küldtem el tehát, hogy viszontlátásának újra örvendjetek, s nekem se legyen bánatra okom. ²⁹Fogadjátok tehát nagy örömmel az Úrban, és becsüljétek meg az ilyen embert. ³⁰Hiszen Krisztus ügyéért volt közel a halálhoz, s életét kockáztatta, hogy pótolja a nekem tett szolgálatban, amit ti nem tehettetek.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet