7 ¹Monda pedig a főpap: Vajjon így vannak-é hát ezek? ^{(Csel 2,39;3,26;5,20;10,36) 2}Ő pedig monda: Férfiak, atyámfiai és atyák, halljátok meg! A dicsőségnek Istene megjelenék a mi atyánknak, Ábrahámnak, mikor Mezopotámiában vala, minekelőtte Háránban lakott, ^{(Ésa 53,1; Zsolt 22,8.9.13.19; Csel 3,13-18) 3}És monda néki: Eredj ki a te földedből és a te nemzetséged közül, és jer arra a földre, a melyet mutatok néked. ^{(1Móz 12,1-3) 4}Akkor kimenvén a Káldeusok földéből, lakozék Háránban: és onnét, minekutána megholt az ő atyja, kihozta őt e földre, a melyen ti most laktok: ^{(1Móz 11,31.32) 5}És nem adott néki abban örökséget csak egy lábnyomnyit is: és azt ígérte, hogy néki adja azt birtokul és az ő magvának ő utána, holott nem vala néki gyermeke. ^{(1Móz 12,7;13,15) 6}Szólt pedig az Isten akképen, hogy az ő magva zsellér lészen idegen földön, és szolgálat alá vetik azt, és nyomorgatják, négyszáz esztendeig. ^{(1Móz 15,13.16) 7}De azt a népet, melynek szolgálnak, én megítélem, monda az Isten: és ezek után kijőnek, és szolgálnak nékem e helyen. ^{(1Móz 15,14) 8}És adta néki a körülmetélés szövetségét: és így nemzé Izsákot, és körülmetélé őt nyolczadnapon; és Izsák Jákóbot, és Jákób a tizenkét pátriárkhát. ^{(1Móz 25,21.26;1Móz 29,31-35;30,5-24) 9}A pátriárkhák pedig irígységből eladák Józsefet Égyiptomba; de Isten vele vala, ^{(1Móz 37,4.28) 10}És megszabadítá őt minden nyomorúságából, és ada néki kedvességet és bölcseséget a Faraó előtt, Égyiptom királya előtt, ki őt Égyiptom fölé és az ő egész háza fölé kormányzóul állatá. ^{(1Móz 41,38-44) 11}Következék pedig éhség Égyiptom és Kanaán egész földére, és nagy nyomorúság; és nem találnak vala eledelt a mi atyáink. ^{(1Kir 2,10; Csel 2,29) 12}Mikor pedig meghallotta Jákób, hogy Égyiptomban van gabona, elküldé először a mi atyáinkat. ^{(1Móz 42,2-3) 13}És második alkalommal fölismerék Józsefet testvérei, és a Faraó megtudá a József nemzetségét. ^{(1Móz 45,1-3) 14}És József elküldvén, magához hívatá az ő atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekből álló nemzetségét. ^{(1Móz 46,27.2Móz;1,5.5Móz;10,22) 15}Leméne azért Jákób Égyiptomba, és meghala ő és a mi atyáink; ^{(1Móz 46,5-7;1Móz 49,33.2Móz;1,6) 16}És elvitetének Sikembe, és helyheztetének a sírba, melyet Ábrahám vett vala ezüstpénzen, Emmórnak, a Sikem atyjának fiaitól. ^{(1Móz 23,16;33,19;50,13; Józs 24,32) 17}Mikor pedig elközelgetett az ígéretnek ideje, melyet Isten esküvel ígért Ábrahámnak, megnevekedék a nép és megsokasodék Égyiptomban, ^{(1Móz 15,16;2Móz 1,7.4Móz;1,45-47) 18}Mindaddig, mígnem más király támada, ki nem ismeri vala Józsefet. ^{(2Móz 1,8-22) 19}Ez a mi nemzetségünkkel álnokul bánva nyomorgatta a mi atyáinkat, hogy magzataikat kitétesse, hogy életben ne maradjanak. ²⁰Akkor születék Mózes, és ékes vala az Isten előtt. Ez három hónapig atyja házában tartaték. ^{(2Móz 2,2; Zsid 11,23) 21}Mikor pedig kitétetett, a Faraó leánya felvevé, és felnevelé őt a saját fia gyanánt. ^{(2Móz 2,10) 22}És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben. ^{(Ésa 49,6; Márk 16,15; Luk 2,32) 23}Mikor pedig negyvenéves kora betölt, eszébe jutott, hogy meglátogassa atyjafiait, az Izráel fiait. ^{(2Móz 2,11.12) 24}És mikor látta, hogy egyik bántalommal illettetik, megoltalmazá, és az égyiptomi embert megölvén, bosszút álla azért, a ki bosszúsággal illettetett. ^{(Csel 15,14) 25}És azt gondolá, hogy az ő atyjafiai megértik, hogy az Isten az ő keze által ád nékik szabadulást; de azok nem értették meg. ^{(Luk 2,14; Ján 14,27; Róm 5,1) 26}Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté őket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal? ^{(2Móz 2,13.14) 27}De az, a ki felebarátját bántalmazta, elutasítá őt magától, mondván: Kicsoda tett téged fejedelemmé és bíróvá mi rajtunk? ^{(Mát 3,16; Márk 1,10.11; Luk 3,21.22) 28}Csak nem akarsz engem is megölni, miképen megöléd tegnap az égyiptomit? ²⁹E beszédre aztán Mózes elfuta és lőn jövevény a Midián földén, a hol két fia születék. ^{(2Móz 2,15.21.22) 30}És negyven esztendő elteltével megjelenék néki a Sínai hegy pusztájában az Úrnak angyala csipkebokornak tüzes lángjában. ^{(2Móz 3,1-6) 31}Mózes pedig mikor meglátta, elcsodálkozék a látáson. Mikor pedig oda méne, hogy megszemlélje, lőn az Úrnak szava ő hozzá: ^{(Csel 1,8; Márk 16,15;Csel 17,31.2Kor;5,10.2Tim;4,1.1Pét;4,5) 32}Én vagyok a te atyáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene, és Jákóbnak Istene. Mózes pedig megrémülvén, nem meré megnézni. ^{(2Móz 3,6.15.16) 33}Az Úr pedig monda néki: Oldozd le sarudat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld. ^{(Józs 5,15) 34}Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, mely Égyiptomban van, és az ő fohászkodásukat meghallgattam, és azért szállottam le, hogy őket megszabadítsam; most azért jőjj, elküldelek téged Égyiptomba. ^{(2Móz 3,7-10) 35}Ezt a Mózest, a kit megtagadának, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? ezt az Isten fejedelmül és szabadítóul küldé angyal keze által, a ki megjelent néki a csipkebokorban. ^{(Csel,7 27.;2Móz 3,2-10) 36}Ez hozta ki őket, csodákat és jeleket tévén Égyiptomnak földében és a Verestengeren és a pusztában negyven esztendeig. ^{(2Móz 15,25;17,5.6;2Móz 14,21-28) 37}Ez ama Mózes, ki az Izráel fiainak ezt mondotta: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istentek, a ti atyátokfiai közül, mint engem: azt hallgassátok. ^{(5Móz 18,15.18) 38}Ez az, a ki ott volt a gyülekezetben a pusztában a Sinai hegyen vele beszélő angyallal és a mi atyáinkkal: ki élő igéket vőn, hogy nékünk adja; ^{(2Móz 20,21;34,28.32;5Móz 32,47; Zsid 4,12.1Pét;1,23) 39}A kinek nem akartak engedni a mi atyáink, hanem eltaszíták maguktól, és szívökben Égyiptom felé fordulának, ⁴⁰Ezt mondván Áronnak: Csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak: mert ez a Mózes, ki minket Égyiptom földéből kihozott, nem tudjuk, mi történt ő vele. ^{(2Móz 32,1) 41}És borjúképet csinálának azokban a napokban, és áldozatot vivének a bálványnak, és gyönyörködének az ő kezeik csinálmányaiban. ^{(2Móz 32,2-6) 42}Az Isten pedig elfordula, és adá őket, hogy szolgáljanak az ég seregének; a mint meg van írva a próféták könyvében: Vajjon áldozati barmokat és áldozatokat hoztatok-é nékem negyven esztendeig a pusztában, Izráelnek háza? ^{(Jer 19,13; Róm 1,25;Ámós 5,25-27) 43}Sőt inkább hordoztátok a Molok sátorát, és a ti istenteknek, Remfánnak csillagát, a képeket, melyeket csináltatok, hogy azokat imádjátok: elviszlek azért titeket Babilónon túl. ^{(3Móz 18,21;20,2.1Kir;11,7.2Kir;23,10) 44}A bizonyságnak sátora a mi atyáinknál volt a pusztában, a mint parancsolta az, a ki mondotta Mózesnek, hogy azt arra a mintára csinálja, melyet látott vala. ^{(2Móz 25,40) 45}Melyet a mi atyáink átvévén, be is hoztak Józsuéval, mikor birodalmukba vették a pogányokat, kiket kiűzött az Isten a mi atyáink színe elől, mind a Dávidnak napjaiig; ^{(Józs 3,13-15) 46}Ki kegyelmet talált az Isten előtt, és könyörgött, hogy hajlékot találhasson a Jákób Istenének. ^{(1Sám 13,14;2Sám 7,2.1Krón;17,1; Zsolt 132,2-5) 47}Salamon építe pedig néki házat. ^{(1Kir 6,1.2Krón;3,1) 48}De ama Magasságos nem kézzel csinált templomokban lakik, mint a próféta mondja: ^{(1Kir 8,27.2Krón;6,18) 49}A menny nékem ülőszékem, a föld pedig az én lábaimnak zsámolya; micsoda házat építhettek nékem? azt mondja az Úr, vagy melyik az én nyugodalmamnak helye? ^{(Ésa 66,1.2) 50}Nem az én kezem csinálta-é mindezeket? ^{(Csel 10,3-6) 51}Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Léleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképen. ^{(5Móz 9,6; Ésa 63,10; Jer 6,10;9,26) 52}A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? és megölték azokat, a kik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek; ^{(Mát 5,12; Luk 11,47-51;Csel 3,14.15) 53}Kik a törvényt angyalok rendelésére vettétek, és nem tartottátok meg. ^{(Csel,7 38. Gal. 3,19. Zsid. 2,2.) 54}Mikor pedig ezeket hallották, szívükben dühösködnek és fogaikat csikorgatják vala ő ellene. ^{(Gal 2,16) 55}Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felől, ^{(Csel 6,3.5;Mát 26,64; Márk 14,62; Luk 22,69; Róm 8,34) 56}És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani. ^{(Csel 8,1.4) 57}Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának; ^{(Gal 2,1.2) 58}És kiűzvén a városon kívül, megkövezék: a tanúbizonyságok pedig felsőruháikat egy Saulus nevezetű ifjú lábaihoz rakták le. ^{(Csel 22,20;Csel 6,13.5Móz;17,7) 59}Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet! ^{(Zsolt 31,6; Luk 23,46) 60}Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék. ^{(Luk 23,34; Mát 5,44)}

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet