A hit példaképei az Ószövetségben.

11 ¹A hit reményeink szilárd alapja és a nem látott dolgok igazolása. ²Ez adott bizonyságot őseinknek. ³Hitből értjük meg, hogy a világot Isten igéje alkotta, vagyis láthatatlanból lett a látható. ⁴Hittel mutatott be Ábel értékesebb áldozatot Istennek, mint Káin. Ezzel nyerte el igaz voltának bizonyítékát, amikor Isten kedvezően tanúskodott ajándékai mellett. Hite által még holtan is beszél. ⁵Hitéért ragadtatott el Hénok, hogy halált ne lásson. Nem találták többé, mert Isten elragadta. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert, hogy kedves az Istennek. ⁶Hit nélkül nem lehet tetszeni (Istennek). Annak ugyanis, aki Istenhez járul, hinnie kell, hogy létezik s hogy megjutalmazza azt, aki őt keresi. ⁷Hittel kapott Noé fölvilágosítást a még láthatatlan dolgok felől, s szent félelemmel eltelve, bárkát épített családja megmentésére. Hite erejével ítélte el a világot és lett részese a hitből fakadó megigazulásnak. ⁸Hittel engedelmeskedett Ábrahám a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Kivándorolt, anélkül hogy tudta volna, hová megy. ⁹Hittel telepedett le az ígéret földjén, mint idegen földön. Sátorban lakott Izsákkal és Jákobbal, akik ugyanannak az ígéretnek voltak társörökösei. ¹⁰Várta ugyanis azt a szilárd alapokra épülő várost, melynek tervezője és alkotója Isten. ¹¹Hittel kapott erőt (a meddő) Sára arra, hogy éltesebb kora ellenére anya lehessen, mert hűségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. ¹²Ezért is származnak egytől, noha már kivénült, olyan sokan, mint az ég csillagai s mint a tengerpart megszámlálhatatlan fövenye. ¹³Hitben hunytak el ők mind, anélkül hogy elnyerték volna az ígéretet. Csak messziről látták és köszöntötték, s ezzel megvallották, hogy vándorok és jövevények a földön. ¹⁴Aki így beszél, elárulja, hogy hazát keres. ¹⁵Ha arra gondoltak volna, ahonnan kivándoroltak, lett volna még idejük a visszatérésre. ¹⁶Ámde ők jobb haza után törekedtek, tudniillik a mennyei után. Ezért Isten sem restelli, hogy Istenüknek hívják őt, hiszen hazát készített nekik. ¹⁷Hittel áldozta föl Izsákot Ábrahám, amikor próbára tette Isten. Föláldozta egyszülött fiát, bár ígéretet kapott ¹⁸és hallotta: „Izsák által lesznek utódaid.” ¹⁹Meg volt győződve, hogy Isten a halottat is föl tudja támasztani. Ezért is kapta vissza őt, mint előképet. ²⁰Hittel áldotta meg Izsák Jákobot és Ézsaut, megjövendölve sorsukat. ²¹Hittel áldotta meg a haldokló Jákob József mindkét fiát, és imádva borult botjának fejére. ²²Hittel tett említést a haldokló József Izrael fiainak kivándorlásáról és rendelkezett csontjairól. ²³Hittel rejtegették szülei az újszülött Mózest három hónapon keresztül, mert látták, hogy szép a gyermek, s nem féltek a király parancsától. ²⁴Hittel tagadta Mózes, miután felnőtt, hogy ő a fáraó leányának fia. ²⁵Inkább úgy döntött, hogy együtt szenved sanyargatást Isten népével, mintsem hogy a bűn múló előnyét élvezze. ²⁶Nagyobb értéknek tartotta Krisztus gyalázatát az egyiptomiak kincsénél, mert a jutalmat tartotta szem előtt. ²⁷Hittel hagyta el Egyiptomot, s nem ijedt meg a haragra gerjedt királytól, hanem állhatatosan kitartott, mintha látta volna már a láthatatlant. ²⁸Hittel ünnepelte meg a húsvétot és a vérrel történő meghintést, hogy az öldöklő angyal ne bánthassa az elsőszülötteket. ²⁹Hittel keltek át a Vörös-tengeren, akárcsak a szárazföldön; amikor viszont az egyiptomiak kísérelték meg, elmerültek. ³⁰A hit erejével omlottak le Jerikó falai, miután hét nap körüljárták. ³¹Hite miatt nem veszett oda a hitetlenekkel a parázna Rácháb, mivel békével befogadta a kémeket. ³²Mit is mondjak még? Kifogynék az időből, ha Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról beszélnék, ³³akik a hit erejével országokat győztek le, igazságot gyakoroltak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be, ³⁴lángoló tüzet oltottak ki, megmenekültek a kard élétől, gyengeségből erőre kaptak, hősök voltak a háborúban és megfutamították az ellenség táborát. ³⁵Asszonyok föltámasztás útján visszanyerték
halottaikat. Némelyek kínpadra kerültek, de nem fogadták el a szabadságot, hogy jobb föltámadáshoz jussanak, ³⁶mások gúnyt és megostorozást, sőt bilincseket és börtönt tűrtek el, ³⁷megkövezést, kettéfűrészelést és sanyargatást szenvedtek, kardélen hullottak el, juhbőrben és kecskebőrben bujdostak, nélkülözve, üldöztetve, zaklatva. ³⁸A világ nem volt méltó rájuk. Ezért sivatagban, hegyek közt, barlangokban és szakadékok közt bolyongtak. ³⁹Ezek mindnyájan, bár a hit igazolta őket, nem nyerték el az ígéretet, ⁴⁰mert Isten nekünk rendelt valami jobbat, hogy nélkülünk ne jussanak a tökéletességre.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet