20 ¹Hasonlít a mennyek országa a gazdaemberhez, aki kora reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon szőlejébe. ²Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőbe. ³Mikor három óra tájban kiment, látta, hogy mások is tétlenül ácsorognak a piacon. ⁴Így szólt hozzájuk: menjetek ti is szőlőmbe, és majd megadom, ami jár nektek. ⁵Azok elmentek. Hat és kilenc óra körül újra kiment és ugyanúgy tett. ⁶Mikor pedig tizenegy óra tájban is kiment, megint talált ott ácsorgókat. Megkérdezte tőlük: mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül? ⁷Senki sem fogadott föl minket, felelték. Menjetek ti is Szőlőmbe, mondta nekik. ⁸Estére kelve így szólt a szőlősgazda vincellérjéhez: hívd össze a munkásokat és add ki bérüket az utolsókon kezdve az elsőkig. ⁹Jöttek tehát azok, akik tizenegy óra tájban álltak munkába és fejenkint egy dénárt kaptak. ¹⁰Mikor pedig az elsők jöttek, azt hitték, hogy többet fognak kapni, de ők is egy-egy dénárt kaptak. ¹¹Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a szőlősgazda ellen: ¹²ezek az utolsók egy óra hosszat dolgoztak csak, mondták, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét viseltük. ¹³Barátom, felelte egyiküknek, nem vagyok veled
igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? ¹⁴Fogd, ami a tiéd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit szánok, mint neked. ¹⁵Vagy nem tehetem az enyémmel azt, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok? ¹⁶Így lesznek az utolsókból elsők s az elsőkből utolsók.” (Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.)

KNB SZIT STL BD RUF KG