Jézus a vízen jár.

²²Ezután nyomban fölszólította tanítványait, hogy szálljanak bárkába és menjenek előre a túlsó partra, amíg ő hazaküldi a népet. ²³Miután hazaküldte őket, fölment egy hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Késő estig maradt ott egymagában. ²⁴A bárkát jó messze a parttól hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. ²⁵Az éjszaka negyedik őrváltása idején Jézus a vízen járva feléjük közeledett. ²⁶Amint meglátták a tanítványok, hogy a vízen jár, rémülten kiáltották: „Kísértet!” – és félelmükben össze-vissza kiabáltak. ²⁷De Jézus mindjárt megszólította őket: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!” ²⁸Mire Péter így szólt: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen.” „Jöjj !” – mondta ő. ²⁹Péter kiszállt a bárkából és Jézus felé indult a vízen. ³⁰De az erős szél láttára megijedt, s amikor merülni kezdett, így kiáltott: „Uram, ments meg!” ³¹Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megragadta és azt mondta neki: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?” ³²Amint beszállt a bárkába, a szél elállt. Akik a bárkában voltak, leborultak előtte. ³³„Valóban Isten Fia vagy!” – vallották meg.

KNB SZIT STL BD RUF KG