Az apostolok szétküldése.
7Ezután bejárta a környék falvait és tanított. Majd magához hívta a tizenkettőt, és hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek fölött, kettesével szétküldte őket. 8Megparancsolta nekik, hogy ne vigyenek az útra semmi mást, csak egy vándorbotot; se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben. 9Sarut viselhetnek, de ne legyen két ruhájuk. 10Aztán így szólt hozzájuk: „Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem utaztok onnan. 11De ha valahol nem fogadnak be titeket és szavatokra nem hallgatnak, menjetek el onnan és – vádképpen ellenük – a port is rázzátok le lábatokról.” 12Azok útra kelve bűnbánatot hirdettek, sok ördögöt űztek ki 13és olajjal megkenve sok beteget gyógyítottak meg.Keresztelő János lefejezése.
14Heródes király is hallott róla, mert messze terjedt a híre. „Keresztelő János támadt föl halottaiból, ezért működik benne a csodatévő erő”, mondta. 15Némelyek viszont így vélekedtek: „Ő Illés.” Mások pedig: „Próféta ő, olyan, mint a többi próféta.” Ennek hallatára Heródes továbbra is azt állította: „Ő János, akinek fejét vétettem. 16Az támadt föl (halottaiból).” 17Heródes tudniillik annak idején elfogatta Jánost és börtönbe vettette, testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás miatt, akit feleségül vett. 18János ugyanis figyelmeztette: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét.” 19Heródiás ezért áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. 20Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember s ezért védelmébe vette. Valahányszor beszélt vele, nagy zavarba jött, mégis szívesen meghallgatta. 21Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes születésnapján lakomát adott vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea előkelőinek. 22Közben Heródiás leánya bement és táncolt nekik. Nagyon megtetszett Heródesnek és vendégeinek. A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem, amit akarsz, megadom neked.” 23Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom neked, még országom felét is.” 24Az kiment és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?” „Keresztelő János fejét” – felelte. 25Erre visszasietett a királyhoz és előadta kérését: „Azt akarom, hogy tüstént add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.” 26A király nagyon elszomorodott emiatt, de tekintettel a vendégek előtt tett esküjére, nem akarta azt érvényteleníteni. 27Azonnal küldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el a fejet. 28Az elment, lefejezte őt a börtönben és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának. 29Amikor ezt tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték a testét és egy sírboltba temették.