A vihar lecsendesítése.

³⁵Aznap alkonyatkor így szólt hozzájuk: „Evezzünk át a túlsó partra.” ³⁶Erre azok otthagyták a tömeget és magukkal vitték őt, úgy ahogy a bárkában volt. Több bárka kísérte őket. ³⁷Ekkor hatalmas vihar támadt. A hullámok becsaptak a bárkába, úgy, hogy az már majdnem megtelt. ³⁸De ő a bárka farában egy vánkoson aludt. Fölkeltették és így szóltak hozzá: „Mester, nem törődöl azzal, hogy elveszünk?” ³⁹Erre fölkelt, parancsolt a szélnek s rászólt a vízre: „Csöndesedjél, némulj el!” Mire a szél elállt és nagy csend lett. ⁴⁰Aztán hozzájuk fordult: „Mit féltek annyira? Még mindig nem hisztek?” ⁴¹Azokat nagy félelem fogta el és kérdezgették egymástól: „Kicsoda ez, hogy még a szél és a víz is engedelmeskedik neki?”

KNB SZIT STL BD RUF KG