³⁵Ugyanazon a napon, amikor beesteledett, így szólt hozzájuk:
– Menjünk át a túlsó partra!
³⁶Erre, amikor elbocsátották a tömeget, magukkal vitték őt úgy, ahogy ott volt a bárkában. Több bárka is volt vele. ³⁷Nagy szélvész támadt, s a hullámok úgy becsapdostak a bárkába, hogy már-már megtelt. ³⁸Ő pedig a bárka hátsó végében egy vánkoson aludt. Felkeltik, s ezt mondják neki:
– Mester! Nem törődsz vele, hogy elveszünk?
³⁹Felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek:
– Csendesedj és némulj el!
Erre elállt a szél, és nagy csendesség lett. ⁴⁰Azután hozzájuk fordult:
– Miért vagytok gyávák? Még mindig nincs hitetek?
⁴¹Erre nagy félelem fogta el őket, és ezt mondták egymásnak:
– Ki ez, hogy a szél és tenger is engedelmeskedik neki?

KNB SZIT STL BD RUF KG