Gyógyítás szombaton.
3
1Ezután ismét betért a zsinagógába. Volt ott egy fél kezére béna ember.
2Figyelték, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádaskodhassanak ellene. Ő felszólította a béna kezű embert: „Állj ide középre!”
3Aztán megkérdezte tőlük: „Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy pusztulni hagyni?”
4Azok hallgattak. Ő szívük keménységén elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez:
5„Nyújtsd ki a kezed!” Az kinyújtotta,
és meggyógyult a keze.
Jézus és tanítványai
6Erre a farizeusok kimentek és tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogyan okozhatnák vesztét.
A nép Jézushoz fordul segítségért.
7Jézus tanítványaival visszavonult a tó partjára. Nagy tömeg követte Galileából.
8De Júdeából és Jeruzsálemből, Idumeából és a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, mi mindent tett.
9Ő meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt.
10Sok embert meggyógyított ugyanis, úgyhogy akinek valami baja volt, odatolakodott hozzá, hogy legalább érinthesse.
11A tisztátalan lelkek pedig, amint meglátták, leborultak előtte és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!”
12Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne mondják el, hogy kicsoda.
Az apostolok kiválasztása.
13Ezután fölment a hegyre és magához hívta, akiket kiválasztott. Azok csatlakoztak hozzá.
14Tizenkettőt választott ki, hogy vele tartsanak és hogy igehirdetésre küldje őket.
15Hatalmat is adott nekik (a betegek gyógyítására és) az ördögűzésre.
16A következő tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta,
17Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket Boanergesznek, vagyis mennydörgés fiainak hívott,
18továbbá Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a buzgó Simont
19és karióti Júdást, aki később elárulta őt.
Jézus válaszol a farizeusok vádaskodására.
20Mihelyt hazaértek, ismét nagy tömeg gyűlt össze, úgyhogy még evésre sem volt idejük.
21Amikor övéi ezt meghallották, elindultak, hogy erővel magukkal vigyék, mert az volt róla a szóbeszéd, hogy elvesztette az eszét.
22Az írástudók azonban, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták: „Belzebul szállta meg. Az ördögök fejedelmével űz ördögöt.”
23Ekkor összehívta őket és ezt a hasonlatot mondta nekik: „Hogyan űzheti ki sátán a sátánt?
24Ha egy ország meghasonlik, az az ország nem állhat fönn.
25Ha egy család meghasonlik, az a család sem maradhat meg.
26Ha tehát a sátán önmaga ellen támad és így meghasonlik, nem maradhat meg, hanem elpusztul.
27Senki sem törhet be az erős ember házába és nem rabolhatja el holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi őt. Csak azután foszthatja ki a házat.
28Bizony mondom nektek: minden bűn és káromlás, amit az emberek elkövetnek, bocsánatot nyer.
29De aki a Szentlelket káromolja, az sohasem nyer bocsánatot, hanem örök vétek terheli.”
30Ezt állították ugyanis róla: „Tisztátalan lélek szállta meg.”
Ki tartozik igazán Jézushoz.
31Amikor anyja és testvérei odaértek, kint maradtak és hívatták őt.
32A körülötte ülő tömegből figyelmeztették: „Anyád és testvéreid kint állnak és keresnek.”
33Ő azonban így válaszolt: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?”
34Majd végignézve a körülötte ülőkön csak ennyit mondott: „Ezek az én anyám és testvéreim!
35Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám.”
KNB
SZIT
STL
BD
RUF
KG
Előző fejezet
Következő fejezet