A kafarnaumi százados.

7 ¹Miután befejezte szavait a figyelmesen hallgató nép előtt, bement Kafarnaumba. ²Ott betegen feküdt egy századosnak egyik kedvelt szolgája, és már halálán volt. ³Amikor a százados hallott Jézusról, azzal a kéréssel küldte hozzá a zsidók véneit, hogy jöjjön el és mentse meg szolgáját. ⁴Azok elmentek Jézushoz és nagyon kérlelték: „Megérdemli, hogy megtedd neki, ⁵mert szereti népünket és a zsinagógát is ő építette.” ⁶Jézus elment velük. Mikor már nem voltak messze a háztól, a százados eléje küldte barátait ezzel az üzenettel: „Uram, ne fáradj. ⁷Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Ezért nem is tartottam magamat érdemesnek arra, hogy hozzád menjek. Szólj csak egy szót, és meggyógyul szolgám. ⁸Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, mégis ha azt mondom a hozzám beosztott katonának: menj! – elmegy; és a másiknak: jöjj ide! – hozzám jön; és szolgámnak: tedd ezt! – megteszi.” ⁹Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult és így szólt a kísérő néphez: „(Bizony) mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben!” ¹⁰A követek hazaérve egészségben találták a szolgát.

KNB SZIT STL BD RUF KG