Keresés a Bibliában

Kalászszedés szombaton.

6 1Egy (másodelső) szombaton vetések közt járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat és kezükkel elmorzsolva eszegették. 2Néhány farizeus erre szemükre vetette: „Miért tesztek olyant, ami szombaton tilos?” 3Jézus felelt meg nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, mikor társaival együtt éhezett? 4Hogyan ment be Isten házába, evett és adott társainak is a kitett kenyerekből, pedig azokból csak a papok ehettek?” 5Aztán hozzáfűzte: „Az Emberfia ura a szombatnak is.”

Gyógyítás szombaton.

6Egy másik szombaton bement a zsinagógába és tanított. Volt ott egy jobb kezére béna ember. 7Az írástudók és a farizeusok figyelték, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy okot találjanak a vádaskodásra. 8Ő azonban ismerte gondolataikat. Felszólította tehát a béna kezű embert: „Kelj föl és állj ide a középre!” Az fölkelt és odaállt. 9Jézus akkor hozzájuk fordult: „Kérdem tőletek: szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni, vagy pusztulni hagyni?” 10Végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezed!” Megtette, és egészséges lett a keze.

Jézus további működése

11Erre esztelen harag szállta meg őket és arról kezdtek tanakodni, hogy mit tegyenek Jézussal.

A tizenkettő kiválasztása.

12Azokban a napokban fölment egy hegyre, hogy imádkozzék. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. 13Másnap magához hívta tanítványait és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett: 14Simont, akit Péternek hívott, és testvérét Andrást, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, 15Mátét és Tamást, Jakabot Alfeus fiát és a buzgó Simont, 16Júdást Jakab testvérét, és karióti Júdást, aki később elárulta őt.

A hegyi beszéd.

17Azután lement velük és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje és hatalmas tömeg vette körül Júdeából, Jeruzsálemből, Tírusz és Szidon tengermellékéről. 18Ezek azért gyűltek össze, hogy hallgassák őt és gyógyulást nyerjenek betegségükből. Meggyógyultak azok is, akiket tisztátalan lelkek gyötörtek. 19Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított. 20Akkor tekintetét tanítványaira emelte és így szólt: „Boldogok vagytok ti szegények! Tiétek az Isten országa. 21Boldogok, akik most éheztek! Majd bővelkedni fogtok. Boldogok, akik most sírtok! Sírástok nevetésre fordul. 22Boldogok vagytok, ha gyűlölnek az emberek, ha kiközösítenek és szidalmaznak titeket, ha rossz hírbe hoznak az Emberfiáért! 23Örüljetek azon a napon és ujjongjatok: jutalmatok nagy lesz a mennyben. Atyáik éppen így bántak a prófétákkal. 24De jaj nektek, gazdagok! Már megkaptátok vigasztokat. 25Jaj nektek, akik jóllaktatok! Majd éhezni fogtok. Jaj nektek, akik most nevettek! Keseregni és sírni fogtok. 26Jaj, ha az emberek hízelegnek nektek! Atyáik éppen így tettek a hamis prófétákkal.

Ellenségszeretet.

27Nektek, hallgatóimnak, azonban azt mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal, 28áldjátok átkozóitokat és imádkozzatok rágalmazóitokért. 29Ha megütik arcod jobb felét, fordítsd oda a balt is. Ha elveszik a köpenyedet, add oda a köntösödet is. 30Ha kérnek tőled, adj, és ha elveszik ami a tiéd, ne követeld vissza. 31Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan akarjátok, hogy veletek bánjanak. 32Ha azokat szeretitek csak, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. 33És ha csak jótevőitekkel tesztek jót, micsoda jutalmat érdemeltek? Ezt a bűnösök is megteszik. 34És ha azoknak adtok kölcsönt, akiktől visszafizetést reméltek, micsoda jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is kölcsönöznek bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. 35Szeressétek inkább ellenségeiteket! Tegyetek jót és kölcsönözzetek, anélkül hogy valamit is visszavárnátok. Akkor nagy lesz jutalmatok s a Magasságbeli fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt. 36Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas.

Vakmerő ítélet.

37Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek. El ne ítéljetek senkit, hogy titeket se ítéljenek el. Bocsássatok meg és nektek is megbocsátanak. 38Adjatok és adnak majd nektek is: jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek is.” 39Hasonlatot is mondott nekik: „Vezethet-e vak világtalant? Nem esik-e mindkettő gödörbe? 40Nem különb a tanítvány mesterénél, mert ha eléri tökéletességét, olyan lesz, mint a mestere. 41Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, a magad szemében pedig nem veszed észre a gerendát? 42Hogyan mondhatod felebarátodnak: testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – holott tulajdon szemedben nem látod meg a gerendát. Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát és csak aztán törődjél azzal, hogy kivedd a szálkát felebarátod szeméből. 43Nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt teremne, és nincsen rossz fa, amely jó gyümölcsöt hozna. 44Minden fát gyümölcséről ismerünk meg. Tövisről nem szednek fügét és csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt. 45A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ellenben rossz kincséből rosszat hoz elő, hiszen a szív bőségéből szól a száj.

A sziklára épített ház.

46Mit mondjátok nekem: Uram, Uram! – és nem teszitek, amit mondok. 47Megmondom nektek kihez hasonlít, aki hozzám jön, hallgatja tanításomat és tettekre is váltja. 48Hasonlít ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, árja rázúdult a házra, de nem tudta összedönteni, mert jó alapra épült. 49Aki viszont hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez, aki házát alap nélkül a puszta földre építette. Mikor rázúdult az árvíz, háza azonnal összedőlt és romhalmazzá vált.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF