A hűtlen intéző.

16 ¹Aztán tanítványaihoz fordult: „Egy gazdag embernek volt egy intézője. Bevádolták nála, hogy eltékozolja vagyonát. ²Magához hívatta tehát és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot a vagyonkezelésről. Nem maradhatsz tovább intézőm. ³Az intéző így gondolkodott: mitévő legyek? Uram elveszi tőlem az intézőséget. Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. ⁴Tudom már, mit tegyek, hogy befogadjanak házukba az emberek, mikor elmozdít az intézőségből. ⁵Egyenként magához hívatta ura minden adósát. Az elsőtől megkérdezte: mennyivel tartozol uramnak? Száz korsó olajjal, felelte az. ⁶Vedd elő adósleveledet, mondta neki, ülj le hamar és írj ötvenet. ⁷Aztán egy másiktól kérdezte: hát te mennyivel tartozol? Száz mérő búzával, volt a válasz. Vedd elő adósleveledet, mondta neki, és írj nyolcvanat. ⁸Az úr megdicsérte a hűtlen intézőt, mert okosan cselekedett. Bizony a világ fiai okosabbak a maguk nemében a világosság fiainál. ⁹Én is azt mondom nektek: szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékba. Aki kicsiben hű, az hű a nagyban is; ¹⁰aki pedig hűtlen a kicsiben, a nagyban is hűtlen. ¹¹Ha tehát a hamis mammonban hűek nem voltatok, ki bízza rátok azt, ami igazi érték? ¹²S ha a máséban hűek nem voltatok, ki fogja odaadni nektek azt, ami a tiétek? ¹³Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket s a másikat szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez s a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”

A farizeusok képmutatása.

¹⁴Hallották mindezt a kapzsi farizeusok és kicsúfolták. ¹⁵Ő azonban kijelentette: „Ti igaznak mondjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri szíveteket. Ami az emberek előtt kiváló, Isten előtt utálatos. ¹⁶A törvény és a próféták Jánosig tartottak. Attól kezdve Isten országának örömhíre terjed, és senki se jut be abba erőfeszítés nélkül. ¹⁷Ég és föld könnyebben múlnak el, mint hogy egy pont is elvesszen a törvényből. ¹⁸Mindaz, aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságot tör; és aki férjétől elbocsátott nőt vesz el, szintén házasságot tör.

A dúsgazdag és a koldus Lázár.

¹⁹Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött és dúsan lakmározott mindennap. ²⁰Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja előtt, fekélyekkel tele. ²¹Szívesen jóllakott volna a gazdag asztaláról lehulló morzsákból is (de senki sem adott neki). Csak a kutyák jöttek és nyalogatták sebeit. ²²Történt, hogy meghalt a koldus és az angyalok Ábrahám ölébe vitték. Meghalt a gazdag is és eltemették. ²³Mikor a pokolban, kínjai között, föltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a kebelén Lázárt. ²⁴Atyám, Ábrahám, kiáltotta, könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet, mert gyötrődöm e lángban. ²⁵Fiam, felelte Ábrahám, jusson eszedbe, hogy neked jó dolgod volt az életben, Lázárnak pedig rossz. Ő tehát most itt vigasztalódik, te meg gyötrődöl. ²⁶Különben is köztünk és köztetek áthághatatlan mélység tátong, úgy, hogy aki innen át akarna menni hozzátok, ne tudjon, sem az, aki odaát van, ide át ne jöhessen. ²⁷Akkor legalább arra kérlek, atyám, kiáltotta újra, küldd el őt atyai házamba. ²⁸Van még öt testvérem, figyelmeztesse őket, hogy ne jussanak ők is e gyötrelem helyére. ²⁹Ábrahám megjegyezte: van Mózesük és prófétáik, hallgassanak rájuk. ³⁰Ám az erősködött: nem teszik, atyám, Ábrahám. De ha a holtak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. ³¹Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor, ha a holtak közül támad is föl valaki, annak sem fognak hinni.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet