31A zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék. 32Jézus szemükre vetette: „Sok jót tettem veletek Atyám erejéből, e cselekedetek közül melyikért akartok megkövezni?” 33A zsidók visszavágtak: „Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mert ember létedre Istenné teszed magadat.” 34Jézus megkérdezte tőlük: „Nincs megírva törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok? 35Ha már azokat is isteneknek mondja az Írás, akikhez Isten igéje szólt, és az Írás nem veszíti érvényét, 36hogyan mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világba küldött: káromkodol, mert azt mondtam: Isten Fia vagyok? 37Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem. 38De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában.” 39Ismét el akarták fogni, de ő kiszabadult kezeik közül.
Jézus Pereában.
40Elment ismét a Jordánon túl arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt. 41Sokan keresték föl, mert így vélekedtek: „János ugyan semmi csodát sem művelt, de mindaz, amit őróla mondott, igaz volt.” 42És sokan hittek benne.