A tizenkét éves Jézus a templomban.

⁴¹Szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. ⁴²Amikor tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. ⁴³Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei tudták volna. ⁴⁴Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, mentek egy napig, és keresték a rokonok és ismerősök között. ⁴⁵Amikor nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy keressék. ⁴⁶Három nap múlva akadtak rá a templomban, ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezgette őket. ⁴⁷Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. ⁴⁸Amikor meglátták, csodálkoztak. Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én szomorúan kerestünk.” ⁴⁹Ezt felelte: „De miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?” ⁵⁰Ám ők nem értették meg ezeket a hozzájuk intézett szavakat. ⁵¹Velük ment hát, lement Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében.

Jézus születésének hírüladása.

²⁶A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába ²⁷egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. ²⁸Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” ²⁹E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. ³⁰Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. ³¹Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. ³²Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, ³³és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” ³⁴Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” ³⁵Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. ³⁶Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, ³⁷mert Istennél semmi sem lehetetlen.” ³⁸Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.

IV. JÉZUS JERUZSÁLEMBEN

Ünnepélyes bevonulás Jeruzsálembe.

²⁸Azután, hogy ezt mondta, folytatta útját Jeruzsálem felé. ²⁹Amikor Betfagé és Betánia közelében ahhoz a hegyhez ért, amelyet az Olajfák hegyének hívnak, elküldte két tanítványát ³⁰ezzel a megbízatással: „Menjetek el a szemközti faluba. Ahogy odaértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen még nem ült ember. Oldjátok el és vezessétek ide. ³¹Ha valaki megkérdezné tőletek: Miért oldjátok el? –, így feleljetek: Szüksége van rá az Úrnak.” ³²A két tanítvány elment, s úgy talált mindent, ahogy mondta nekik. ³³Amikor eloldották a szamarat, gazdájuk megkérdezte: „Miért oldjátok el a szamarat?” ³⁴„Szüksége van rá az Úrnak” – válaszolták, ³⁵és elvezették Jézushoz. Aztán ráterítették ruhájukat a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust. ³⁶Amikor elvonult, ruhájukat az útra terítették előtte. ³⁷Már közel jártak az Olajfák hegyének lejtőjéhez. Egyszerre a nagy sereg tanítvány hangosan áldani kezdte örömében az Istent a sok csodáért, amelynek szemtanúja volt: ³⁸„Áldott az Úr nevében érkező király! – kiáltozták. Békesség a mennyben és dicsőség a magasságban!” ³⁹A tömegből néhány farizeus azt mondta neki: „Mester, hallgattasd el tanítványaidat!” ⁴⁰„Mondom nektek – felelte –, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni.”

KNB SZIT STL BD RUF KG