A tizenkét éves Jézus a templomban.

⁴¹Szülei évről évre elmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. ⁴²Amikor tizenkét esztendős lett, szintén elzarándokoltak (Jeruzsálembe) az ünnepi szokás szerint. ⁴³Az ünnepnapok elmúltával hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, anélkül, hogy szülei észrevették volna. ⁴⁴Azt gondolták, hogy az útitársaságban van. Már egynapi járásra voltak, mikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között. ⁴⁵Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe és ott keresték. ⁴⁶Három nap múlva ráakadtak a templomban. Ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezte őket. ⁴⁷Hallgatói mindnyájan elámultak értelmességén és feleletein. ⁴⁸Mikor megpillantották, nagyon meglepődtek. Anyja így szólt hozzá: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Látod, atyád és én bánkódva kerestünk.” ⁴⁹„Miért kerestetek? – kérdezte. Nem tudtátok, hogy Atyám házában kell lennem?” ⁵⁰De ők nem értették, hogy mit akart ezzel mondani. ⁵¹Akkor hazatért velük Názáretbe és engedelmeskedett nekik. Anyja szívébe véste ezeket a szavakat.

Jézus születésének hírül adása.

²⁶Hat hónap múlva elküldte Isten Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz. ²⁷A szűz egy Dávid családjából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese és Máriának hívták. ²⁸Az (angyal) bement hozzá és így köszöntötte: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van. (Áldottabb vagy te minden asszonynál.)” ²⁹E szavak hallatára zavarba jött és gondolkodni kezdett a köszöntés értelmén. ³⁰Az angyal így folytatta: ³¹„Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Méhedben fogansz és fiat szülsz. ³²Jézusnak fogod hívni. Nagy lesz ő: a Magasságbelinek Fia. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. ³³Uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége.” ³⁴Mária erre megkérdezte az angyalt: „Hogyan történik meg ez, hiszen férfit nem ismerek?” ³⁵Az angyal ezt válaszolta: „A Szentlélek száll rád és a Magasságbeli ereje borít el. Ezért a születendő szent is Isten Fia lesz. ³⁶Rokonod, Erzsébet is fiat fogant öregségében s már hatodik hónapjában van, bár magtalannak tartják az emberek. ³⁷Istennél semmi sem lehetetlen.” ³⁸Mária erre így szólt: „Az Úr szolgálóleánya vagyok: történjék velem szavaid szerint.” Az angyal akkor eltávozott.

A szenvedés előtti napok

²⁸E szavak után tovább folytatta útját Jeruzsálem felé.

Jézus bevonul Jeruzsálembe.

²⁹Mikor Betfagé és Betánia közelében az Olajfák hegyéhez ért, elküldött két tanítványt ezzel a megbízatással: ³⁰„Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok ott egy megkötött szamarat, amelyen ember még nem ült. Oldjátok el és hozzátok ide. ³¹Ha valaki megkérdezi: miért oldjátok el? – feleljétek: az Úrnak szüksége van rá.” ³²A küldöttek elmentek és mindent úgy találtak, ahogy mondta. ³³Mikor eloldották a szamarat, gazdája megkérdezte: „Miért oldjátok el a szamarat?” ³⁴„Az Úrnak szüksége van rá” – felelték. ³⁵Elvezették a szamarat Jézushoz, rátették ruhájukat és ráültették Jézust. ³⁶Vonulása közben leterítették ruháikat az útra. ³⁷Közel jártak már az Olajfák hegyének lejtőjéhez, amikor a nagy sereg tanítvány örömében áldani kezdte Istent azért a sok csodatettért, amelynek tanúja volt. ³⁸Nagy szóval kiáltották:
„Áldott legyen a király,
aki az Úr nevében jön!
Békesség a mennyben,
dicsőség a magasságban!” ³⁹A tömegből néhány farizeus így szólt hozzá: „Mester, tiltsd meg ezt tanítványaidnak.” ⁴⁰„Mondom nektek, felelte, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni.”

KNB SZIT STL BD RUF KG