⁴¹Szülei minden évben fel szoktak menni Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. ⁴²Amikor tizenkét éves lett, szintén felmentek az ünnepi szokás szerint. ⁴³Az ünnep elmúltával hazafelé indultak. A gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben, szülei azonban nem vették észre. ⁴⁴Azt gondolták ugyanis, hogy útitársaik között van. Elmentek egynapi járóföldre, és csak akkor kezdték keresni a rokonok és az ismerősök között. ⁴⁵Mivel nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, és ott tovább keresték. ⁴⁶Három nappal később találtak rá a Templomban. Rabbik körében ült, hallgatta és kérdezgette őket. ⁴⁷Aki csak hallotta, csodálkozott értelmén és válaszain. ⁴⁸Amikor szülei meglátták, elcsodálkoztak. Anyja így szólt hozzá:
– Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én aggódva kerestünk.
⁴⁹Mire ő így válaszolt:
– Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy Atyámnál kell lennem?
⁵⁰Ők azonban nem értették, amit mondott nekik. ⁵¹Lement velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Mindezeket a szavakat anyja őrizgette a szívében. ²⁶A hatodik hónapban elküldte Isten Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe ²⁷egy szűzhöz, aki egy Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek Mária volt a neve. ²⁸Az angyal belépett, és így szólt hozzá:
– Üdvözlégy, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van!
²⁹Ezekre a szavakra Mária megdöbbent, és azt fontolgatta, vajon mit jelenthet ez a köszöntés. ³⁰Az angyal így folytatta:
– Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! ³¹Íme, fogansz, és fiút szülsz, akit majd Jézusnak nevezel. ³²Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának hívják majd. Az Úristen neki adja majd atyjának, Dávidnak a trónját, ³³és uralkodni fog Jákob házán örökké, és uralmának nem lesz vége.
³⁴Mária erre ezt mondta az angyalnak:
– Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?
³⁵Az angyal így válaszolt neki:
– Szentlélek száll rád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendő szent lesz, és Isten Fiának hívják majd. ³⁶Íme, rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapban van. Ő, akit meddőnek tartottak. ³⁷Istennek ugyanis semmi sem lehetetlen.
³⁸Mária így szólt:
– Íme, az Úr szolgálója vagyok: történjék velem szavad szerint!
Ekkor eltávozott tőle az angyal. ²⁸Miután befejezte, továbbhaladt Jeruzsálem felé.
²⁹Amikor Betfagé és Betánia közelébe ért, az Olajfák hegyénél elküldött tanítványai közül kettőt, és ezt mondta nekik: ³⁰„Menjetek a szemközti faluba! Amikor beértek, találtok egy kikötött szamárcsikót, amin még senki sem ült. Oldjátok el, és vezessétek ide!” ³¹Ha pedig valaki megkérdezi tőletek: „Miért oldjátok el?” –, mondjátok: „Az Úrnak van rá szüksége.”
³²A két tanítvány elment, és mindent úgy talált, ahogy megmondta nekik. ³³Mikor eloldották a szamárcsikót, gazdái ezt kérdezték tőlük:
– Miért oldjátok el a szamárcsikót?
– ³⁴Az Úrnak van rá szüksége – válaszolták.
³⁵Azután elvezették Jézushoz. Ráterítették köpenyüket a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust. ³⁶Amint továbbment, az emberek az útra terítették köpenyüket. ³⁷Mikor pedig már közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve, fennhangon dicsérni kezdte Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak. ³⁸Ezt mondták:
– Áldott a király, aki az Úr nevében jön! A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!
³⁹A sokaságból néhány farizeus odaszólt neki:
– Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!
⁴⁰Így válaszolt:
– Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltozni.

KNB SZIT STL BD RUF KG