Kornéliusz emberei Péternél.

¹⁷Míg Péter a látomás értelmén töprengett, Kornéliusz emberei Simon háza után kérdezősködve megálltak a kapunál. ¹⁸Bekiáltottak s tudakozódtak, hogy itt van-e megszállva a Péternek nevezett Simon. ¹⁹Péternek, aki még mindig a látomáson töprengett, szólt a Lélek: „Íme, három ember keres. ²⁰Fogd magad, menj le hozzájuk, és tétovázás nélkül kelj velük útra, mert én küldtem őket.” ²¹Péter lement és megszólította az embereket: „Íme, én vagyok, akit kerestek. Mi járatban vagytok?” ²²Erre azt felelték: „Kornéliusz százados, aki az egész zsidó nép tanúsága szerint derék, istenfélő férfi, egy szent angyaltól azt az utasítást kapta, hogy hívasson el házába és hallgassa a tanításodat.” ²³Erre bevezette és vendégül látta őket.

Péter Kornéliusznál.

²³Másnap útra kelt és velük ment. Néhány joppei testvér is vele tartott. ²⁴Másnap odaértek Cezáreába. Kornéliusz már várta őket, összehívta a rokonságát és benső barátait. ²⁵Amikor Péter megérkezett, Kornéliusz eléje sietett és a lábához borult, hogy hódoljon neki. ²⁶De Péter fölemelte. „Állj fel – mondta –, hisz én is csak ember vagyok.”

Péter beszéde.

³⁴Péter így kezdte beszédét: „Valóban el kell ismernem, hogy az Isten nem személyválogató, ³⁵mindenki kedves előtte, aki féli és az igazságosságot cselekszi, bármely nép fia is. ³⁶A tanítást ugyan Izrael fiainak adta, amikor békét hirdetett Jézus Krisztus által. Ő mindenki Ura.

KNB SZIT STL BD RUF KG