Keresés a Bibliában

11 1Amikor Jeruzsálemhez közeledtek – Betánián keresztül Betfagé közelében, az Olajfák hegyénél –, elküldött tanítványai közül kettőt, 2és így szólt hozzájuk: „Menjetek be a következő faluba! Mindjárt, amint beértek, találtok megkötve egy szamárcsikót, amelyen még nem ült soha senki. Oldjátok el, és hozzátok ide! 3Ha pedig valaki megkérdezi tőletek, miért teszitek ezt, mondjátok: »Az Úrnak van szüksége rá, de azonnal vissza is küldi.«”
4Elmentek, és megtalálták a szamárcsikót egy kapu elé kötve, kinn az utcán, és eloldották. 5Az ott állók közül néhányan megkérdezték tőlük: „Miért teszitek ezt, miért oldjátok el a szamárcsikót?” 6Ők pedig úgy válaszoltak, ahogy Jézus mondta, és akkor elengedték őket. 7Elvitték Jézushoz a szamárcsikót, ráterítették köpenyüket, ő pedig felült rá. 8Sokan a köpenyüket terítették az útra, mások meg a mezőn vágott lombos ágakat. 9Akik előtte és utána mentek, ezt kiáltozták: „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! 10Áldott atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsanna a magasságban!”
11Jeruzsálemben bement a Templomba. Miután mindent megnézett – mivel már későre járt –, kiment a Tizenkettővel Betániába.
12Másnap, amikor elindultak Betániából, megéhezett. 13Messziről meglátott egy zöldellő fügefát. Odament, hátha talál rajta valamit. De amikor odaért, semmit sem talált rajta, csak levelet, ugyanis még nem jött el a fügeérés ideje. 14Jézus így szólt a fához: „Senki ne egyék rólad gyümölcsöt soha többé!” Tanítványai hallották ezt.
15Jeruzsálembe értek. Bement a Templomba, és hozzálátott, hogy kiűzze azokat, akik a Templomban árusítottak és vásároltak. Felborította a pénzváltók asztalait, a galambárusok székeit, 16és nem engedte, hogy valaki edényt vigyen át a Templomon. 17Azután tanította őket, és ezt mondta: „Nincs megírva: Az én házamat úgy hívják majd: az imádság háza minden nép számára? Ti pedig rablók barlangjává tettétek.”
18Meghallották ezt a főpapok és az írástudók, és keresték a módját, hogyan pusztítsák el. Féltek ugyanis tőle, mert tanítása magával ragadta az egész sokaságot. 19Amikor beesteledett, kimentek a városon kívülre.
20Reggel, amikor elmentek a fügefa mellett, látták, hogy gyökerestül kiszáradt. 21Péter visszaemlékezve így szólt hozzá:
– Nézd, rabbi, a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt!
22Jézus így válaszolt nekik:
– Higgyetek Istenben! 23Bizony, mondom nektek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: „Emelkedjél fel, és vesd magad tengerbe!” –, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik, annak meg is adatik. 24Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok; és meg is adatik nektek. 25Amikor megálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket. [ 26[]
27Ismét bementek Jeruzsálembe. Miközben a Templomban sétált, odamentek hozzá a főpapok, az írástudók és a vének, 28és megkérdezték:
– Milyen hatalommal teszed ezeket? Vagy ki adott neked hatalmat arra, hogy ilyeneket tegyél?
29Jézus ezt mondta nekik:
– Egyetlen kérdést teszek fel nektek, feleljetek rá, és megmondom nektek, milyen hatalommal teszem ezeket. 30Vajon János keresztsége a mennyből való volt-e, vagy az emberektől? Válaszoljatok nekem!
31Azok így tanakodtak maguk között: „Ha azt mondjuk: »A mennyből« –, azt fogja mondani: »Akkor miért nem hittetek neki?« 32Vagy mondjuk azt:
»Az emberektől«?” De féltek a sokaságtól, mert Jánosról mindenki azt tartotta, hogy valóban próféta volt.
33Nem tudjuk – felelték Jézusnak. Jézus erre így szólt hozzájuk:
– Én sem mondom meg nektek – mondta Jézus –, hogy milyen hatalommal teszem ezeket.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

11,26 Ilyen helyzetben a [] arra utal, hogy a szöveg gondozói az NA28-ban a vers kihagyása mellett döntöttek.

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF