Keresés a Bibliában

10 1Elindult onnét, és a Jordánon túli területen keresztül Júdeába ment. Újra tömegek mentek hozzá. Ő szokása szerint ismét tanította őket. 2Ekkor farizeusok jöttek, és megkérdezték, szabad-e egy férfinak elbocsátania a feleségét. Ezzel akarták próbára tenni. 3Így válaszolt nekik:
– Mit parancsolt nektek Mózes? Azok azt mondták:
4Mózes megengedte a válólevél írását és az elbocsátást – mondták.
5Jézus erre így szólt hozzájuk:
– Szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsolatot. 6Viszont a teremtés kezdete óta az embert férfivá és nővé teremtette Isten. 7Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, [és ragaszkodik feleségéhez] 8és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy. 9Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét!
10Otthon ismét megkérdezték erről a tanítványai. 11Ezt mondta nekik:
– Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el feleségül, az házasságtörést követ el ellene; 12és ha az asszony bocsátja el férjét, és máshoz megy férjhez, szintén házasságtörést követ el.
13Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. 14Amikor ezt Jézus észrevette, haragra lobbant, és így szólt hozzájuk:
– Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké Isten országa! 15Bizony, mondom nektek: aki nem úgy fogadja Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképp sem megy be oda.
16Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.
17Amikor útnak indult, odaszaladt hozzá egy ember, és térdre borulva megkérdezte:
– Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?
18Jézus így szólt hozzá:
– Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül Isten. 19Ismered a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!
20Mester, mindezeket megtartottam ifjúkoromtól fogva – válaszolta.
21Jézus rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki:
– Egyetlen dolgot kell még tenned. Menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben! Aztán gyere, és kövess engem!
22A válaszra elszomorodott az arca, és csalódottan távozott, ugyanis nagy vagyona volt. 23Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz:
– Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!
24A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik:
– Gyermekeim, milyen nehéz bejutni az Isten országába! 25Könnyebb a tevének átmennie a tű fokán, mint a gazdagnak bejutnia Isten országába.
26Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt mondták egymás közt:
– Akkor ki üdvözülhet?
27Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta:
– Az embereknek lehetetlen, de Istennek nem, mert Istennek minden lehetséges.
28Erre Péter így szólt:
– Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.
29Jézus így szólt:
– Bizony, mondom nektek, senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit értem és az evangéliumért, 30és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat, testvéreket, anyát, gyermeket, szántóföldeket – üldöztetésekkel együtt –, és a jövendő világban örök életet. 31De sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból első.
32Amikor a Jeruzsálembe vezető úton haladtak, Jézus előttük ment. Álmélkodtak. Akik követték, féltek. Ekkor újra maga mellé vette a Tizenkettőt, és beszélni kezdett nekik arról, ami vele fog történni:
33Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik, és átadják a pogányoknak. 34Kigúnyolják, leköpik, megkorbácsolják és megölik, de három nappal később feltámad.
35Ekkor odalépett hozzá Jakab és János, Zebedeus fiai, és így szóltak:
– Mester, azt akarjuk, tedd meg nekünk, amit kérünk.
36Mit akartok, mit tegyek meg nektek? – kérdezte.
37Add meg nekünk – mondták –, hogy egyikünk a jobb, a másikunk meg a bal kezed felől üljön majd dicsőségedben.
38Jézus így válaszolt:
– Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?
39Meg tudjuk tenni – felelték. Jézus erre ezt mondta nekik:
– A poharat, amelyből én iszom, ki fogjátok inni, és a keresztséggel, amellyel megkeresztelkedem, meg fogtok keresztelkedni, 40de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem én döntöm el, hanem azoké lesz, akiknek készítették.
41Amikor a másik tíz tanítvány ezt meghallotta, haragudni kezdett Jakabra és Jánosra. 42De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk:
– Tudjátok, hogy akiket a népek fejedelmeinek tartanak, azok hatalmaskodnak rajtuk, vezéreik pedig zsarnokoskodnak fölöttük. 43Közöttetek azonban ez nem így van, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az a szolgátok lesz; 44és aki első akar lenni közöttetek, az mindenkinek a rabszolgája lesz. 45Az Emberfia ugyanis nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja életét sokakért.
46Beértek Jerikóba. Amikor Jézus tanítványai és meglehetősen nagy tömeg kíséretében kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, Timeus fia, ott ült az út mellett. 47Amikor meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, így kezdett kiáltozni:
– Dávid fia, Jézus, könyörülj rajtam!
48Sokan rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott:
– Dávid fia, könyörülj rajtam!
49Jézus megállt, és így szólt:
– Hívjátok ide! Odahívták a vakot.
– Bátorság! Kelj fel! Téged hív! – mondták neki.
50Ő pedig ledobta köpenyét, felugrott, és odament Jézushoz. 51Jézus megkérdezte tőle:
– Mit akarsz, mit tegyek veled?
– Rabbuni, hogy újra lássak! – felelte a vak.
52Menj, a hited meggyógyított! – mondta neki Jézus.
Azonnal újra látott, és követte őt az úton.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF