1 ¹Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, ²ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé rendelt, aki által a világokat is teremtette, ³s aki – mivel az ő dicsőségének fénye és lényegének képmása, és mindent fenntart hatalmának igéjével –, miután a bűnöktől megtisztulást szerzett, a Fölség jobbján ül a magasságban. ^{(Zsolt 110,1) 4}Annyival kiválóbb lett az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk.

⁵Hiszen melyik angyalnak mondta valaha:
»Fiam vagy te,
a mai napon nemzettelek téged«?
És ismét: »Én Atyja leszek,
ő pedig a fiam lesz?«{2 Sám 7,14}

^{(Zsolt 2,7)}

⁶Amikor pedig újra bevezeti elsőszülöttjét a földkerekségre, így szól:
»És hódol előtte Isten minden angyala!«

⁷Az angyalokat illetően ugyanis így szól:
»Aki angyalait szelekké teszi,
és szolgáit tűznek lángjává«.

^{(Zsolt 104,4G)}

⁸Fiát illetően pedig:
»A te trónod, Isten, örökkön-örökké áll;
országod jogara az igazság jogara.

⁹Szeretted az igazságosságot és gyűlölted a gonoszságot;
azért kent fel téged, Isten, a te Istened,
az öröm olajával társaid felett«.

^{(Zsolt 45,7-8G)}

¹⁰És:
»Kezdetben te, Uram, megvetetted a föld alapját,
és az egek a te kezed művei.

¹¹Elmúlnak ezek, de te megmaradsz;
és mint a ruha, mind elavulnak,

¹²összegöngyölöd őket, mint egy köntöst,
és elváltoznak, mint a ruha;
te azonban ugyanaz vagy,
és éveid el nem fogynak«.

^{(Zsolt 102,26-28)}

¹³Angyalai közül melyiknek mondta valaha is:
»Jobbom felől foglalj helyet,
míg lábad zsámolyává teszem ellenségeidet«?

¹⁴Ők ugye mindnyájan szolgáló lelkek, s azok szolgálatára küldték őket, akiknek az a hivatása, hogy örököljék az üdvösséget?
2 ¹Ezért még inkább figyelnünk kell mindarra, amit hallottunk, hogy valamiképpen el ne sodródjunk. ²Mert ha már az angyalok által hirdetett ige is olyan hatalmas volt, hogy minden bűn és engedetlenség elnyerte igazságos, megérdemelt büntetését, ³hogyan fogunk megmenekülni mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel? Ezt, miután kezdetét vette az Úr tanításával, azok, akik hallották, megerősítették számunkra, ⁴és velük együtt Isten is tanúságot tett róla jelekkel és csodákkal, akarata szerint sokféle erőmegnyilvánulással és a Szentlélek közléseivel.
⁵Mert nem angyaloknak vetette alá Isten az eljövendő világot, amelyről beszélünk.

⁶Az egyik helyen valaki tanúságot tett erről:
»Mi az ember, hogy megemlékezel róla,
s az ember fia, hogy meglátogatod?

⁷Kevéssel tetted őt kisebbé az angyaloknál;
dicsőséggel és tisztelettel koronáztad,

⁸.
Mert azzal, hogy mindent alávetett, nem hagyott semmit sem, ami ne lenne alávetetve neki. Most azonban még nem látjuk, hogy minden alá van vetve neki.és mindent a lábai alá vetettél«

^{(Zsolt 8,5-7) 9}Láttuk azonban, hogy Jézust, aki kevéssel lett kisebb az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztelettel koronázta, hogy Isten kegyelme szerint mindenkiért megízlelje a halált.
^{(Zsolt 8,5-7G) 10}Mert illett ahhoz, akiért és aki által minden van, s aki sok fiat vezet a dicsőségbe, hogy üdvösségük szerzőjét szenvedés által vezesse el a tökéletességre. ¹¹Mert aki megszentel és akik megszentelődnek, egytől vannak mindnyájan. Ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni,

¹²amikor így szól:
»Hirdetem nevedet testvéreimnek;
a közösségben dicsérni foglak téged«.

¹³És ismét:
És ismét:
»Bízni fogok őbenne«.
»Íme, én és gyermekeim,
akiket Isten nekem adott«.

¹⁴Mivel tehát a gyermekek részesei a testnek és vérnek, ő maga is hasonlóan részese lett ezeknek, hogy a halál által lerontsa azt, akinek halált osztó hatalma volt, az ördögöt, ¹⁵és megszabadítsa azokat, akiket a halál félelme egész életükön át rabszolgaságban tartott. ¹⁶Mert bizony nem az angyalokat karolta fel, hanem Ábrahám utódát karolta fel. ^{(Iz 41,8-9) 17}Ezért mindenben hasonlónak kellett lennie testvéreihez, hogy irgalmas és hűséges főpap legyen Isten előtt, hogy kiengesztelje a nép bűneit. ^{(Zsolt 22,23) 18}Mivel ő maga is elszenvedte a kísértést, segítségükre tud lenni azoknak, akik kísértést szenvednek.
3 ¹Ezért tehát, szent testvérek, a mennyei hivatás részesei, tekintsetek a mi hitvallásunk követére és főpapjára, Jézusra, ²aki hűséges ahhoz, aki őt megbízta, mint ahogy az volt Mózes is az ő egész házában. ^{(Szám 12,7G) 3}Mert annyival nagyobb dicsőségre méltó Mózesnél, amennyivel nagyobb tisztelete van a háznál annak, aki azt alkotta. ⁴Mert minden háznak van építőmestere; aki pedig a mindenséget alkotta, az az Isten. ⁵De míg Mózes hűséges volt az ő egész házában mint szolga, mint tanúja mindannak, amit hirdetni kellett, ⁶addig Krisztus, mint Fiú, a saját háza fölött áll. Ez a ház mi vagyunk, ha a bizalmat és a dicsőséges reménységet mindvégig szilárdan megtartjuk.
^{(Szám 12,7G)}

⁷Ezért – amint a Szentlélek mondja:
»Ma, amikor meghalljátok az ő szavát,

⁸meg ne keményítsétek szíveteket,
mint a megkeseredésben, a kísértés napján a pusztában,

⁹ahol atyáitok megkísértettek engem a próbatételben
noha látták cselekedeteimet

¹⁰negyven éven át!
Megharagudtam ezért arra a nemzedékre,
és így szóltam: Mindig csak tévelyegnek szívükben!
Ők azonban nem ismerték fel az én útjaimat.

¹¹Amint megesküdtem haragomban:
Nem mennek be az én nyugalmamba!«

¹²Vigyázzatok, testvérek, ne legyen közületek senkiben hitetlenségre hajló gonosz szív, hogy el ne szakadjon az élő Istentől! ¹³Inkább buzdítsátok egymást minden egyes nap, amíg azt mondják: »ma«, nehogy megkeményítsen valakit is közületek a bűn csalárdsága. ¹⁴Mert Krisztusnak részesei lettünk, de csak akkor, ha az általa vetett alapon mindvégig erősen kitartunk,

¹⁵amíg azt mondják nekünk:
»Ma, amikor meghalljátok az ő szavát,
meg ne keményítsétek szíveteket,
mint abban a megkeseredésben!«

¹⁶Kik voltak azok, akik hallották, és megkeserítették Istent? Nemde mindnyájan, akik Mózes alatt Egyiptomból kivonultak? ¹⁷Kikre haragudott negyven esztendeig? Nemde azokra, akik vétkeztek, s akiknek a holtteste elhullott a pusztában? ^{(Szám 14,29}<fs) 18}Kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be az ő nyugalmába, ha nem azoknak, akik hitetlenek voltak? ^{(Zsolt 95,11) 19}S látjuk is, hogy nem mehettek be a hitetlenség miatt.
4 ¹Mivel tehát még érvényben van az ő nyugalmába való bemenetelünk ígérete, féljünk attól, hogy közületek bárkit is későn jöttnek találjanak! ^{(Zsolt 95,11) 2}Mert a jó hírt kinyilatkoztatta nekünk ugyanúgy, mint nekik; de nekik nem szolgált javukra a hallott beszéd, mert nem egyesültek hitükben azokkal, akik hallgattak rá.

³Mi, akik hiszünk, bemegyünk a nyugalomba, ahogy megmondta:
Ezzel fejeződnek be ugyanis a világ teremtésének művei.»Amint megesküdtem haragomban:
Nem mennek be az én nyugalmamba!«

⁴Mert egy helyen így szól a hetedik napról: »És Isten elnyugodott minden munkájától, melyet végzett«. ^{(Ter 2,2G) 5}Ugyanígy ezen a helyen is: »Nem mennek be az én nyugalmamba!« ^{(Zsolt 95,11}<fs) 6}Mivel tehát még hátravan, hogy egyesek bemenjenek abba, és azok, akiknek először hírül adták, nem mentek be az engedetlenség miatt,

⁷ismét meghatároz egy napot: »Ma« – mondja Dávid által, annyi idő után, mint fentebb mondja:
»Ma, amikor meghalljátok az ő szavát,
meg ne keményítsétek szíveteket«.

^{(Zsolt 95,7) 8}Mert ha Józsue megszerezte volna nekik a nyugalmat, sohasem beszélt volna ezután más napról. ⁹Eszerint a szombati nyugalom Isten népe számára van fenntartva. ¹⁰Mert aki bement az ő nyugalmába, maga is elnyugodott tetteitől, mint Isten az övéitől.
¹¹Törekedjünk tehát bemenni abba a nyugalomba, nehogy valaki az engedetlenségnek ugyanazt a példáját kövesse. ^{(Zsolt 95,11) 12}Mert Isten szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál, behatol és szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízeket és a velőket, s megítéli a szív gondolatait és szándékait. ¹³Semmiféle teremtmény nem láthatatlan a színe előtt, sőt, minden mezítelen és nyitott annak a szeme előtt, akinek elszámolással tartozunk.
¹⁴Mivel tehát olyan kiváló főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, tartsunk ki a hitvallás mellett. ¹⁵Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tud részvéttel lenni gyöngeségeink iránt, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, bűn nélkül. ¹⁶Járuljunk ezért bizalommal a kegyelem trónja elé, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk az alkalmas időben való segítségre.
5 ¹Mert minden főpapot az emberek közül választanak, és az emberekért rendelnek az Istennel kapcsolatos dolgokban, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be a bűnökért. ²Részvéttel tud lenni a tudatlanok és tévelygők iránt, mert ő maga is körül van véve gyöngeséggel, ³s így, miként a népért, úgy önmagáért is áldozatot kell bemutatnia a bűnökért.
⁴Erre a tisztségre senki sem választja önmagát, hanem akit Isten hív, mint Áront.

⁵Így Krisztus sem önmaga dicsőítette meg magát, hogy főpappá legyen, hanem az, aki azt mondta neki:
»Fiam vagy te,
ma nemzettelek téged«.

^{(Zsolt 2,7)}

⁶És ahogy más helyen is mondja:
»Te pap vagy mindörökké
Melkizedek rendje szerint«.

^{(Zsolt 110,4) 7}Ő, testi mivoltának napjaiban imáit és könyörgéseit nagy kiáltással és könnyhullatással bemutatta annak, aki megszabadíthatta őt a haláltól; és meghallgatást is nyert hódolatáért. ⁸Bár Isten Fia volt, engedelmességet tanult abból, amit elszenvedett; ⁹és amikor eljutott a tökéletességhez, örök üdvösség szerzője lett mindazoknak, akik engedelmeskednek neki, ^{(Iz 45, 17G) 10}mivel Isten főpapnak nevezte őt Melkizedek rendje szerint.
^{(Zsolt 110,4) 11}Sok mindent kell erről mondanunk, és nehéz is megmagyarázni, mert késedelmesek lettetek a hallásra; ¹²ugyanis ez idő szerint már tanítóknak kellene lennetek, de ismét arra van szükségetek, hogy valaki tanítson titeket Isten tanításának elemi dolgaira; olyanok lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem szilárd eledelre. ¹³Mert mindaz, aki tejet kap, tapasztalatlan az igazságosság tanításában, mivel még csecsemő; ¹⁴a tökéleteseknek pedig a szilárd étel való, azoknak, akik a gyakorlás által kifejlesztették érzékeiket, hogy megkülönböztessék a jót és a rosszat.
6 ¹Így tehát, mellőzve Krisztus tanításának elemeit, a tökéletesebb dolgokra térünk át, s nem rakjuk le újra az alapot a holt cselekedetekből való megtérésről és az Istenben való hitről, ²a keresztségek tanításáról, valamint a kézföltételről, a halottak feltámadásáról és az örök ítéletről. ³Ezt is megtesszük majd, ha Isten megengedi.
⁴Lehetetlen ugyanis, hogy azok, akik egyszer megvilágosodtak, megízlelték a mennyei ajándékot, részesültek a Szentlélekben, ⁵és megízlelték Isten értékes igéjét és a jövendő világ erőit, ⁶azután mégis elestek, hogy ismét megújuljanak és megtérjenek. Ők ugyanis újra megfeszítik Isten Fiát, amennyire rajtuk áll, és csúfot űznek belőle. ⁷Mert az a föld, amely beissza a gyakran hulló esőt, és alkalmas növényt terem azoknak, akik művelik, Istentől áldást nyer; ⁸az viszont, amelyik tövist és bojtorjánt terem, megvetésre méltó, átok fenyegeti, s a sorsa a tűzben való megégettetés.
^{(Ter 3,18) 9}De tőletek, szeretteim, jobbat remélünk, és azt, ami közelebb van az üdvösséghez, bár így beszélünk. ¹⁰Mert Isten nem igazságtalan, hogy megfeledkezzék művetekről és a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és szolgáltok. ¹¹Azt kívánjuk, hogy közületek mindenki ugyanazt a készséget tanúsítsa mindvégig, míg a remény be nem teljesedik, ¹²s hogy ne legyetek restek, hanem azok követői, akik a hit és a béketűrés által örökösei az ígéreteknek.
¹³Mert amikor az Úr Ábrahámnak ígéretet tett, mivel nála nem volt senki nagyobb, akire esküdjék, önmagára esküdött: ¹⁴»Bizony, áldván áldalak téged és sokasítván megsokasítalak.« ^{(Ter 22,16-17) 15}Az pedig türelmesen kitartott, és így elnyerte az ígérteket. ¹⁶Mert az emberek önmaguknál nagyobbra esküsznek, és minden viszálykodásuk vége a megerősítő eskü. ¹⁷Ezért Isten, hogy annál inkább megmutassa az ígéret örököseinek terve változatlanságát, esküvel kötelezte magát, ¹⁸hogy két megmásíthatatlan dolog által, melyek tekintetében Isten nem hazudhat, igazán komoly vigasztalásunk legyen nekünk, akik törekszünk az elénk tárt remény elnyerésére. ¹⁹Ez a mi lelkünk biztos és szilárd horgonya, amely elér a kárpit belsejéig, ^{(Lev 16,2) 20}ahová elsőként lépett be értünk Jézus, aki Melkizedek rendje szerint főpap lett mindörökké.
^{(Zsolt 110,4)} 7 ¹Mert ez a Melkizedek, Szálem királya, a fölséges Isten papja, aki Ábrahámnak eléje ment, amikor az a királyok legyőzése után visszatért, megáldotta őt. ²Ábrahám tizedet adott neki mindenből. A neve előszöris azt jelenti, hogy az igazságosság királya, azután pedig Szálem királya, azaz a békesség királya; ^{(Ter 14,17-20) 3}apa nélkül, anya nélkül, nemzetségtábla nélkül jelent meg; mivel sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, hasonló Isten Fiához, és pap marad mindörökké.
^{(Zsolt 110,4) 4}Nézzétek tehát, milyen nagy az, akinek a zsákmány legjavából Ábrahám pátriárka tizedet is adott! ^{(Ter 14,20) 5}Azoknak, akik Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsuk van arra, hogy a törvény szerint tizedet szedjenek a néptől, azaz testvéreiktől, noha azok is Ábrahám testéből származtak; ⁶az viszont, aki nem tartozik őseik közé, tizedet szedett Ábrahámtól, és megáldotta azt, aki az ígéreteket kapta. ^{(Ter 14,20) 7}Márpedig nem kétséges, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.
⁸Itt halandó emberek szednek tizedet, ott viszont az, akiről a tanúság szól, hogy él. ⁹Úgy is lehet mondani, hogy Ábrahám által Lévi is, aki beszedi a tizedet, megfizette a tizedet; ¹⁰mert még atyjának testében volt, amikor Melkizedek kiment eléje.
^{(Ter 14,17) 11}Ha tehát a tökéletességet a leviták papsága jelentette volna – a nép ugyanis őalattuk kapta a törvényt –, mi szükség lett volna arra, hogy Melkizedek rendje szerint más pap támadjon, aki nem Áron rendje szerint való? ^{(Zsolt 110,4) 12}Mert ha megváltozik a papság, szükséges, hogy a törvény is megváltozzék. ¹³Akiről ugyanis mindezt mondják, más törzsből való, amelyből senki sem szolgált az oltárnál. ¹⁴Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júda törzséből származott, s erre a törzsre vonatkozóan papokról semmit sem mondott Mózes.
¹⁵Ez még inkább nyilvánvaló, ha Melkizedekhez hasonló más pap támad, ¹⁶aki nem a testi parancs törvénye szerint lett azzá, hanem az örök élet ereje szerint.

¹⁷Mert így szól a tanúságtétel:
»Te pap vagy mindörökké
Melkizedek rendje szerint«.

^{(Zsolt 110,4) 18}Egy korábbi törvény megszüntetése annak erőtlensége és használhatatlansága miatt történik. ¹⁹A törvény ugyanis nem vezetett el senkit a tökéletességre, csak bevezetése volt egy jobb reménynek, amely által Istenhez közeledünk.
²⁰S amennyiben ez nem eskü nélkül történt – mások ugyan eskü nélkül lettek papokká,

²¹ez pedig annak esküje által, aki így szólt hozzá:
–,
»Megesküdött az Úr és nem bánta meg:
Te pap vagy mindörökké«

^{(Zsolt 110,4}<fs) 22}annyiban jobb szövetségnek lett kezese Jézus.
²³S míg azok többen lettek papokká, mert a halál miatt nem maradhattak meg, ²⁴neki, mivel örökre megmarad, örökkévaló a papsága. ^{(Zsolt 110,4) 25}Így örökre üdvözítheti is azokat, akik általa Istenhez közelednek, hisz mindenkor él, hogy értük közbenjárjon.
²⁶Illő volt ugyanis, hogy ilyen főpapunk legyen: szent, ártatlan, szeplőtlen, a bűnösöktől elkülönített, és fölségesebb az egeknél; ²⁷akinek nincs arra szüksége, hogy mint a papok, minden nap először a saját vétkeikért mutasson be áldozatot, azután a nép vétkeiért, mert ő ezt egyszer s mindenkorra megtette, amikor önmagát feláldozta. ²⁸A törvény ugyanis gyarló embereket rendelt papokká; az eskü szava pedig, amely a törvény után jött, az örökké tökéletes Fiút.
^{(Zsolt 2,7; 110,4)} 8 ¹Mindabból azonban, amit mondunk, ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a Fölség trónjának jobbján ül az egekben, ^{(Zsolt 110,1) 2}mint a szentély szolgája és az igaz sátoré, amelyet nem ember, hanem az Úr épített.
^{(Szám 24,6G) 3}Mivel minden főpapot az ajándékok és áldozatok bemutatására rendelnek, ezért szükséges, hogy neki is legyen valamije, amit bemutat. ⁴Ezért, ha ő a földön volna, nem is volna pap, mert már vannak olyanok, akik a törvény szerint mutatnak be áldozatokat. ⁵Ezek a papok a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten Mózesnek megmondta, mikor a sátrat készítette: »Nézd – mondta –, készíts mindent arra a mintára, amelyet neked a hegyen megmutattam!« ^{(Kiv 25,40}<fs) 6}Ő azonban most annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel kiválóbb szövetségnek közvetítője, amely kiválóbb ígéreteken alapul. ⁷Mert ha az az első kifogástalan lett volna, bizonyára nem lett volna szükség másikra. ⁸Inti ugyanis őket, és mondja: »Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor új szövetségre lépek Izrael házával és Júda házával, ⁹nem aszerint a szövetség szerint, amelyet atyáikkal kötöttem azon a napon, amelyen megfogtam kezüket, hogy kivezessem őket Egyiptom földjéről. Mivel ők nem maradtak meg szövetségemben, én is megvetettem őket – mondja az Úr. – ¹⁰Ez az a szövetség, amelyet Izrael házával kötni fogok azok után a napok után – mondja az Úr: – Elméjükbe adom törvényeimet, s a szívükbe írom azokat; én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek. ¹¹Akkor senki sem fogja majd tanítani a polgártársát, és senki sem mondja a testvérének: ‘Ismerd meg az Urat!’, mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig; ¹²s én megbocsátom gonoszságaikat, és bűneikre többé már nem emlékezem«. ^{(Jer 31,31-34) 13}Azzal, hogy »új«-ról beszélt, az előzőt elavulttá tette. Ami pedig elavul és megvénül, közel jár az enyészethez.
9 ¹Voltak ugyan az előzőnek is istentiszteleti törvényei és evilági szentélye, ²hiszen felállították a sátrat, az elsőt, amelyben lámpás, asztal és kitett kenyerek voltak; ezt nevezik szentélynek. ³A második kárpit mögött pedig az a sátor volt, amelyet szentek szentjének neveznek, ⁴amelyben az arany tömjénező és a szövetség szekrénye volt, minden oldalán arannyal borítva, ebben pedig a mannát tartalmazó aranyveder, Áron kivirágzott vesszője, és a szövetség táblái. ⁵Fölötte a dicsőség kerubjai voltak, amelyek beárnyékozták a fedelet; minderről nem szükséges most egyenként beszélni.
⁶Miután ezeket így elrendezték, az első sátorba mindig beléphettek az istentiszteletet végző papok; ⁷a másodikba azonban csak évenként egyszer, egyedül a főpap, és soha nem a vér nélkül, amelyet bemutat önmaga és a nép tévedéseiért. ⁸Ezzel azt akarta jelezni a Szentlélek, hogy a szentélybe vezető út addig nem volt nyilvánvaló, amíg az első sátor fennállt. ⁹Ez példázata a jelen időnek, amikor olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek a bemutatót lelkiismeretben nem tehetik tökéletessé, ¹⁰hiszen ezek csak ételből, italból és különböző mosakodásokból, azaz testi előírásokból álltak; ezek a helyesbítés idejéig voltak rendelve.
¹¹Krisztus azonban mint a jövendő javak főpapja jelent meg, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel készített, azaz nem ebből a világból való sátoron át, ¹²nem is bakok vagy borjak vére által, hanem a saját vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett. ¹³Mert ha bakok és bikák vére, és az üszők elhintett hamvaa tisztátalanokat megszenteli a test megtisztulására, ^{(Szám 19,9.17}<fs) 14}mennyivel inkább fogja Krisztus vére, aki az örök Lélek által önmagát adta szeplőtlen áldozatul Istennek, megtisztítani lelkiismeretünket a halott tettektől, hogy az élő Istennek szolgáljunk!
¹⁵Így tehát egy új szövetség közvetítője: ő, aki halálával megváltott az első szövetség alatt elkövetett bűnöktől, hogy a meghívottak elnyerjék az örökké tartó örökség ígéretét. ¹⁶Mert ahol végrendelet van, szükséges, hogy bekövetkezzék a végrendelkező halála. ¹⁷A végrendelet csak halál esetén jogerős, addig még nem érvényes, amíg él a végrendelkező. ¹⁸Így az elsőt sem iktatták be vér nélkül, ¹⁹hiszen Mózes is, miután felolvasta a törvény minden parancsát az egész népnek, fogta a borjak és bakok vérét, vízzel, vörös gyapjúval és izsóppal együtt, és meghintette magát, a tekercset és az egész népet, ²⁰közben ezt mondta: »Ez annak a szövetségnek a vére, amelyet Isten rendelt számotokra«. ^{(Kiv 24,8) 21}A sátrat is és az istentisztelet minden eszközét hasonlóképpen meghintette vérrel. ²²A törvény szerint ugyanis majdnem minden dolgot vérrel tisztítanak meg, vérontás nélkül nincs bűnbocsánat.
²³Szükséges volt tehát, hogy a mennyei dolgok képmásait ilyenekkel tisztítsák meg; magukat a mennyei dolgokat pedig ezeknél nemesebb áldozatokkal. ²⁴Mert Krisztus nem kézzel alkotott szentélybe lépett be, amely az igazinak csak jelképe, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék értünk; ²⁵nem is azért, hogy gyakran föláldozza önmagát, mint ahogy a főpap évről-évre bemegy a szentélybe idegen vérrel; ²⁶különben gyakran kellett volna szenvednie a világ kezdete óta; így pedig egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. ²⁷És ahogyan el van határozva, hogy az emberek egyszer meghaljanak, és utána következik az ítélet, ²⁸úgy Krisztus is egyszer lett áldozattá, hogy sokak bűnét elvegye; másodszor pedig bűn nélkül fog megjelenni az őt várók üdvösségére.
^{(Iz 53,12)} 10 ¹Mivel tehát a törvényben a jövendő javaknak csak az árnyéka van meg, nem a dolgok valóságos formája, ugyanazokkal az áldozatokkal, melyeket évről-évre szünet nélkül bemutatnak, sohasem teheti tökéletesekké azokat, akik bemutatják. ²Nemde felhagytak volna az áldozatok bemutatásával, ha az imádók egyszer s mindenkorra megtisztultak volna, és nem volna többé bűntudatuk? ³De éppen ezek az áldozatok emlékeztetik őket minden évben bűneikre. ⁴Lehetetlen ugyanis, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el.

⁵Ezért mondta, amikor a világba jött:
»Áldozatot és ajándékot nem akartál,
de testet alkottál nekem;

⁶az égő- és engesztelő áldozatok nem tetszettek neked.

⁷Akkor azt mondtam: Íme, eljövök –
a könyvtekercsben meg van írva rólam –
hogy megtegyem, Isten, a te akaratodat!«

⁸Először azt mondja: az »áldozatokat és ajándékokat, az égő- és engesztelő áldozatokat nem akartad, nem tetszenek neked«, amelyeket a törvény szerint mutatnak be. ⁹Akkor azt mondta: »Íme eljövök, hogy megtegyem a te akaratodat«. Megszünteti az elsőt, hogy a helyébe a következőt állítsa. ^{(Zsolt 40,7-9G) 10}Ezzel az akarattal nyertük el a megszentelést Krisztus Jézus testének egyszer történt feláldozása által.
¹¹Minden pap naponta szolgálatban áll, és gyakran mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem törölhetik el a bűnöket; ¹²ő pedig egy áldozatot mutatott be a bűnökért, s örökké Isten jobbján ül, ¹³arra várva, hogy ellenségeit lábai zsámolyává tegyék. ^{(Zsolt 110,1) 14}Mert egy áldozattal mindörökre tökéletesekké tette a megszentelteket. ¹⁵Tanúságot tesz nekünk erről a Szentlélek is, mert miután így szólt: ¹⁶»Ez pedig az a szövetség, amelyet kötni fogok velük azok után a napok után – mondja az Úr –, a szívükbe adom törvényeimet, elméjükbe írom azokat, ^{(Jer 31,33G) 17}és bűneikre s gonoszságaikra többé már nem emlékezem«. ^{(Jer 31,34G) 18}Ahol pedig ezek bocsánatot nyertek, nincs többé bűnért való áldozat.
¹⁹Mivel tehát bízunk abban, testvérek, hogy Jézus vére által bemegyünk a szentélybe: ²⁰ő új és élő utat nyitott meg számunkra a függönyön, azaz a saját testén keresztül. ²¹Miután van főpapunk Isten háza fölött, ²²járuljunk oda igaz szívvel a hit teljességében, hintsük meg és tisztítsuk meg szívünket a rossz lelkiismerettől, és mossuk le testünket tiszta vízzel. ²³Tartsunk ki rendületlenül reménységünk megvallása mellett – mert hűséges az, aki az ígéreteket tette –, ²⁴és figyeljünk egymásra, hogy szeretetre és jótettekre buzduljunk, ²⁵ne hagyjuk el összejövetelünket, mint némelyek szokták, hanem bátorítsuk egymást, annál inkább, minél inkább látjátok a napot közeledni.
²⁶Mert ha szántszándékkal vétkezünk, miután az igazság ismeretét elnyertük, nincs már többé áldozat a bűnökért, ²⁷csak a rettenetes ítélet várása és a tűz heve, amely megemészti az ellenszegülőket ^{(Iz 26,11}.<fs) 28}Ha valaki Mózes törvényét elveti, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kell halnia. ^{(MTörv 17,6) 29}Mit gondoltok: mennyivel súlyosabb büntetésre lesz méltó az, aki Isten Fiát megtapossa, és a szövetség vérét, mely által megszentelődött, megszentségteleníti, s a kegyelem Lelkét kigúnyolja? ^{(Kiv 24,8) 30}Mert ismerjük azt, aki így szólt: »Enyém a bosszú, én majd megfizetek!« És ismét: »Az Úr ítéletet tart népe felett«. ^{(MTörv 32,35-36) 31}Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni!
³²Emlékezzetek vissza a hajdani napokra, amikor, miután megvilágosodtatok, a szenvedések kemény küzdelmét álltátok ki, ³³s részint gyalázásokban és szorongatásokban látványul szolgáltatok, részint pedig azoknak, akikkel így bántak, társai lettetek. ³⁴Mert részetek volt a foglyok szenvedésében, és javaitok elrablását is örömmel viseltétek, tudva, hogy jobb és maradandó javatok van. ³⁵Ne veszítsétek hát el bizalmatokat, mert nagy lesz annak a jutalma. ³⁶Béketűrésre van szükségetek, hogy Isten akaratát megtegyétek, s elnyerjétek az ígéretet.

³⁷Mert még egy kis idő,
s az, aki eljövendő, eljön és nem késik.

³⁸Az én igazam a hit által élni fog;
de ha meghátrál,
a lelkem nem leli benne kedvét.

^{(Hab 2,4G) 39}Mi azonban nem vagyunk a meghátrálás gyermekei a romlásra, hanem a hité az élet elnyerésére.
11 ¹A hit pedig alapja annak, amit remélünk, bizonyítéka annak, amit nem látunk. ²A régiek erről tettek tanúságot.
³A hit által ismerjük meg, hogy a világot Isten igéje alkotta, s a nem látható dolgokból lett mindaz, ami látható.
⁴Mivel hitt, azért mutatott be Ábel nemesebb áldozatot Istennek, mint Káin, így bizonyságot nyert arról, hogy igaz, mert Isten tanúságot tett az ő ajándékai mellett; s hite által még holta után is beszél.
^{(Ter 4,4) 5}Mivel hitt, azért ragadtatott el Hénok, hogy halált ne lásson; nem találták, mert Isten elragadta őt. Elragadtatása előtt ugyanis bizonyságot nyert, hogy Istennek tetsző volt. ⁶Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni, mert aki Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza az őt keresőket.
^{(Ter 5,24G) 7}Mivel hitt, azért épített Noé isteni félelemmel bárkát családja megmentésére, miután kinyilatkoztatást kapott a még nem látható dolgokról,; s hite által elítélte a világot, és az igazságosság örököse lett, amely hitből fakad.
^{(Ter 6,13-22) 8}A hite által engedelmeskedett az, akit Ábrahámnak hívnak, hogy elköltözzék arra a helyre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elköltözött, bár nem tudta, hová megy.
^{(Ter 12,1.4) 9}Mivel hitt, azért tartózkodott az ígéret földjén, mint idegen földön, sátrakban lakvaIzsákkal és Jákobbal, az ígéretek társörököseivel; ^{(Ter 26,3}<fs) 10}várta ugyanis a szilárd alapokon álló várost, amelynek Isten az építője és alkotója.
¹¹Mivel hitt, azért nyert még a meddő Sára is erőt magzat foganására, még idején túl is, mert hűségesnek hitte azt, aki az ígéretet tette. ¹²Ezért származtak egy embertől – és pedig egy ereje vesztettől – olyan sokan, mint az ég csillagai, és mint a tengerpart megszámlálhatatlan homokszemei.
^{(Ter 22,17) 13}Ők mindannyian hitben haltak meg, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak messziről szemlélték és üdvözölték azokat, és megvallották, hogy zarándokok és jövevények a földön. ¹⁴Mert akik így beszélnek, azt jelzik, hogy hazát keresnek. ¹⁵Ha ugyanarra gondoltak volna, amelyből kiköltöztek, lett volna még idejük visszatérni, ¹⁶ők azonban egy jobb haza felé törekszenek, a mennyei felé. Ezért Isten nem szégyelli, hogy őt az ő Istenüknek hívják, hisz várost készített nekik.
¹⁷Mivel hitt, azért ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára tétetett; felajánlotta egyszülöttjétő, aki az ígéreteket kapta, ^{(Ter 22,1-2}<fs) 18}mikor azt mondták neki: »Akik Izsáktól származnak, azokat hívják majd utódaidnak«. ^{(Ter 21, 12G) 19}Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes bárkit a halottak közül is feltámasztani; ezért fiát – előképül – vissza is nyerte.
²⁰Mivel hitt az eljövendő dolgokban, azért áldotta meg Izsák is Jákobot és Ézsaut.
²¹Mivel hitt, azért áldotta meg a haldokló Jákob József mindkét fiát, és imádkozva borult rá botjának végére.
^{(Ter 47,31G) 22}Mivel hitt, azért emlékezett meg a haldokló József Izrael fiainak kivonulásáról, és rendelkezett csontjairól.
²³Mivel hittek, azért rejtegették szülei az újszülött Mózest három hónapig, mikor látták, hogy szép a gyermek, és nem féltek a király parancsától.
^{(Kiv 2,2) 24}Mivel hitt, azért utasította el Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó leánya fiának mondják. ²⁵Inkább azt választotta, hogy gyötrelmet szenvedjen Isten népével, mint hogy az ideig-óráig tartó bűn gyönyörűségét élvezze. ²⁶Az egyiptomiak kincsénél nagyobb gazdagságnak tartotta Krisztus gyalázatát, mert a jutalomra tekintett.
^{(Zsolt 89,51-52) 27}Mivel hitt, azért hagyta el Egyiptomot, s nem félt a király haragjától; mintegy látva a Láthatatlant, állhatatos maradt.
²⁸Mivel hitt, azért ünnepelte a pászkát és a vérrel való meghintést, hogy ne érintse őket az, aki az elsőszülötteket megölte.
^{(Kiv 12,11.13.22-23) 29}Mivel hittek, azért mentek át a Vörös-tengeren mint szárazföldön; mikor ezt az egyiptomiak is megkísérelték, elnyelte őket.
³⁰Mivel hittek, azért omlottak le Jerikó falai, miután hét nap körüljárták azt.
³¹Mivel hitt, azért nem veszett el a hitetlenekkel a parázna Ráháb, aki békével befogadta a kémeket.
³²És kit említsek még? Kifogynék az időből, ha beszélnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról, ³³akik, mivel hittek, legyőztek országokat, igazságosságot cselekedtek, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be, ³⁴elfojtották a tűz erejét, megmenekültek a kard élétől, felgyógyultak betegségükből, diadalmaskodtak a harcban, megfutamították az idegenek táborát; ³⁵asszonyok feltámadás által visszanyerték halottaikat. Másokat viszont kínpadra vontak, akik nem fogadták el a szabadulást, hogy jobb feltámadást nyerjenek, ³⁶mások meg gúnyt és megvesszőzést szenvedtek, ezenfelül még bilincseket és börtönt is; ³⁷megkövezték, szétfűrészelték, kardélre hányva megölték őket, szerte bujdostak juhok és kecskék bőrében, szűkölködve, szorongatást szenvedve, nyomorogva, ³⁸akikre nem volt méltó a világ, sivatagokban bolyongtak, hegyek közt, barlangokban és a föld üregeiben.
³⁹És mindezeken, akiket hitük tanúságtétele igazolt, nem teljesült be az ígéret, ⁴⁰mert számunkra Isten valami jobbat rendelt, s ők nélkülünk nem juthattak el a tökéletességre.
12 ¹Azért mi is, akiket a tanúknak ilyen nagy felhője vesz körül, tegyünk le minden terhet és a minket környező bűnt, kitartással fussuk végig az előttünk álló küzdőpályát. ²Tekintsünk fel a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra, aki az eléje tárt öröm helyett keresztet szenvedett, nem törődve a gyalázattal; és Isten trónjának jobbján ül. ^{(Zsolt 110,1) 3}Gondoljatok tehát őrá, aki a bűnösök részéről maga ellen ilyen nagy ellentmondást szenvedett el –, hogy el ne lankadjatok, és lelketekben ne csüggedjetek.
⁴Mert még nem álltatok ellen véretek ontásáig a bűn ellen vívott harcban,

⁵és elfelejtettétek a vigasztalást, amely nektek, mint fiaknak szól:
»Fiam, ne vesd meg az Úr nevelő fenyítését,
és ne csüggedj el, ha büntet,

⁶mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti,
és megostorozza minden fiát,
akit magához fogad«.

^{(Péld 3,11-12G) 7}Neveltetésetek érdekében szenvedtek. Mint fiakkal, úgy bánik veletek Isten, s melyik fiú az, akit apja nem fenyít meg? ⁸Ha kimaradtatok a fenyítésből, amelyben mindenki részesült, akkor fattyak vagytok és nem fiak! ⁹Ezenkívül ha a testi apáink megfenyítettek minket, és tiszteltük őket, vajon nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? ¹⁰Mert apáink kevés napon át, tetszésük szerint fenyítettek meg minket, ő pedig azért, ami segítségünkre van, hogy az ő szentségében részesedjünk. ¹¹A fenyítés a jelenben nem látszik ugyan örvendetesnek, inkább elszomorítónak. Később azonban azoknak, akik általa megedződtek, az igazságosság békeszerző gyümölcsét adja.
¹²Ezért tehát feszítsétek ki lankadt kezeteket és ingadozó térdeiteket, ^{(Iz 35,3) 13}és lábatokat szoktassátok egyenes járásra, hogy a béna tag ne ficamodjon ki, hanem gyógyuljon meg!
^{(Péld 4,26G) 14}Békességre törekedjetek mindenkivelés megszentelődésre, mert enélkül senki sem fogja meglátni Istent. ^{(Zsolt 34,15},<fs) 15}Ügyeljetek arra, hogy senki se hanyagolja el Isten kegyelmét, nehogy a keserűségnek valamilyen hajtása felnövekedve zavart okozzon, és így sokan megfertőződjenek. ^{(MTörv 29,17G) 16}Senki se legyen parázna vagy hitvány, és a szent dolgokat se vesse meg, mint Ézsau, aki egy ételért eladta elsőszülöttségét. ^{(Ter 25,33) 17}Mert tudjátok, hogy később is, amikor örökölni akarta az áldást, elutasították, és nem talált helyet a megtérésre, bár könnyek között kereste azt.
¹⁸Ti ugyanis nem érinthető és lángoló tűzhöz járultatok, nem forgószélhez, sötétséghez és fergeteghez, ¹⁹harsonazengéshez és szózatok hangjához. Akik ezt hallották, azért esedeztek, hogy ne szóljon hozzájuk az ige, ^{(Kiv 19,16-19; MTörv 4,11) 20}mert nem viselhették el azt, ami parancsba volt adva: »Még ha oktalan állat érinti is a hegyet, kövezzék meg«; ^{(Kiv 19,13) 21}s a látvány is olyan rettenetes volt, hogy Mózes így szólt: »Megrémültem és reszketek«. ^{(MTörv 9,19) 22}De ti Sion hegyéhez járultatok, és az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez, sokezernyi angyal seregéhez, ²³az elsőszülöttek egyházához, akik fel vannak jegyezve a mennyben, és mindenki bírájához, az Istenhez, a tökéletességre jutott igazak lelkeihez, ²⁴az új szövetség közvetítőjéhez, Jézushoz, és a meghintés véréhez, amely jobbat szól, mint Ábelé.
²⁵Vigyázzatok tehát, ne utasítsátok vissza azt, aki beszél! Mert ha azok, akik vonakodtak meghallgatni a földön szólót, nem menekültek meg, sokkal kevésbé mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyből szól hozzánk! ²⁶Az ő szava akkor megrendítette a földet, most pedig ígéretet tesz: »Még egyszer megrendítem nemcsak a földet, hanem az eget is«. ^{(Agg 2,6G) 27}Ez a »Még egyszer« a változékony dolgok eltűnésére utal, hogy megmaradjanak azok, amelyek rendíthetetlenek.
²⁸Mivel tehát rendíthetetlen országot nyertünk, őrizzük meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon, tisztelettel és félelemmel szolgáljunk, ²⁹mert emésztő tűz a mi Istenünk.
^{(MTörv 4,24)} 13 ¹A testvéri szeretet maradjon meg bennetek! ²Ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, mert általa egyesek tudtukon kívül angyalokat fogadtak be szállásra. ³Emlékezzetek meg a foglyokról, mintha ti is velük együtt foglyok volnátok, és azokról, akiket nyomorgatnak, mint akik magatok is testben vagytok. ⁴Tisztességes legyen a házasság mindenben, és szeplőtlen a házaságy; mert a paráznákat és a házasságtörőket megítéli Isten.

⁵Legyen viselkedésetek fösvénység nélkül való, elégedjetek meg azzal, amitek van; mert ő mondta:
»Nem hagylak el, s nem távozom el tőled«,

⁶ezért bizalommal mondhatjuk:
»Az Úr az én segítőm, nem félek,
ember mit is tehetne ellenem?«

^{(Zsolt 118,6G}<br) 7}Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik nektek Isten igéjét hirdették, nézzétek életük végét, és kövessétek hitüket! ⁸Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, és ma, és mindörökké. ⁹Sokféle és idegen tanítással ne engedjétek magatokat félrevezetni; mert legjobb, ha a szívet kegyelemmel erősítjük meg, nem pedig olyan ételekkel, amelyek nem használnak az azokkal élőknek. ¹⁰Van oltárunk, amelyről nem ehetnek azok, akik a sátornak szolgálnak. ¹¹Mert amelyik állat vérét a főpap a bűnért a szentélybe viszi, annak testét a táboron kívül égetik el. ^{(Lev 16,27) 12}Ezért Jézus is, hogy a saját vére által megszentelje a népet, a kapun kívül szenvedett. ¹³Menjünk ki tehát hozzá a táboron kívülre, s hordozzuk az ő gyalázatát. ¹⁴Hiszen nincs itt maradandó városunk: az eljövendőt keressük. ¹⁵Általa mutassuk be tehát Istennek mindenkor a dicséret áldozatát, azaz ajkunk gyümölcsét, amely az ő nevét magasztalja.
^{(Zsolt 50,14;Óz 14,3) 16}A jótékonyságról pedig és a javak elosztásáról ne feledkezzetek meg, mert az ilyen áldozatok tetszenek Istennek.
¹⁷Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, és vessétek magatokat alá nekik, hiszen úgy őrködnek ők fölöttetek, mint akik számot fognak adni lelketekért, hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtva, mert ez nem szolgálna javatokra.
¹⁸Imádkozzatok értünk, hiszen bízunk abban, hogy tiszta a lelkiismeretünk, és mindenben jól akarunk eljárni. ¹⁹Annál inkább kérlek titeket, tegyetek így, hogy mielőbb visszakapjatok.
²⁰A békesség Istene pedig, aki a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát a halálból kivezette az örök szövetség vérében, ^{(Iz 63,11; Zak 9,11; Iz 55,3) 21}tegyen alkalmassá titeket minden jóra, hogy megtegyétek az ő akaratát. Azt munkálja bennünk, ami előtte kedves, Jézus Krisztus által, akié a dicsőség örökkön-örökké! Ámen.
²²Kérlek titeket, testvérek, vegyétek jó néven az intés igéjét; mert röviden írtam nektek. ²³Tudjátok meg, hogy Timóteus testvérünk kiszabadult. Ha nemsokára eljön, meg foglak vele látogatni benneteket. ²⁴Üdvözöljétek összes elöljáróitokat és minden szentet! Üdvözölnek titeket az itáliai testvérek!
²⁵Kegyelem mindnyájatokkal!

KNB SZIT STL BD RUF KG