Keresés a Bibliában

Prófétai panasz Júdáról

9 1Bárcsak lenne a pusztában számomra
egy vándornak való szállás,
hogy elhagyhatnám népemet, és elmehetnék tőlük!
Mert mindnyájan házasságtörők,
hűtlenek gyülekezete. 2»Felajzották nyelvüket, mint az íjat;
hazugsággal és nem igazsággal
lettek hatalmasok az országban;
mert gonoszságról gonoszságra haladnak,
és engem nem ismernek – mondja az Úr. – 3Mindenki őrizkedjék a társától,
és egyetlen testvérben se bízzatok,
mert minden testvér csalva csal,
és minden társ rágalmazva jár! 4Mindenki becsapja a társát,
és nem beszélnek igazat;
hazug beszédre tanítják nyelvüket,
gonosztevésben fáradoznak. 5Álnokság közepette van a lakásod,
álnokságukban nem akarnak tudni rólam,«
– mondja az Úr. 6Ezért így szól a Seregek Ura:
»Íme, én megolvasztom és megpróbálom őket,
mert mi mást tehetnék népem leánya miatt? 7Gyilkos nyíl a nyelvük,
álnokságot beszél;
szájával békességről beszél társának,
de bensejében cselt vet neki. 8Vajon ezekért ne büntessem meg őket?
– mondja az Úr. –
Vagy ilyen nemzeten
ne bosszuljam meg magam?« 9A hegyek miatt sírásba és gyászénekbe kezdek,
és a puszta legelői miatt siratódalba,
mert fölperzselődtek, senki sem jár arra,
és nem hallják nyájnak hangját; az ég madaraitól az állatokig,
elbujdostak, elmentek. 10»Kőhalmazzá teszem Jeruzsálemet,
sakálok tanyájává;
Júda városait pedig pusztasággá teszem,
és nem lesz lakójuk.« 11Ki az a bölcs ember,
aki megérti ezt?
Akihez szólt az Úr szája,
hogy hirdesse:
Miért pusztult el az ország,
és perzselődött fel, mint a puszta,
ahol senki sem jár? 12Ezt mondja az Úr: »Mivel elhagyták törvényemet, melyet elébük adtam, nem hallgattak szavamra, és nem jártak aszerint, 13hanem szívük megátalkodottsága és a Baálok után mentek, amire atyáik tanították őket,« 14azért így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: »Íme, én ürömmel etetem meg ezt a népet, és mérgezett vízzel itatom meg őket. 15Szétszórom őket a nemzetek közé, melyeket nem ismertek sem ők, sem atyáik; és elküldöm utánuk a kardot, míg meg nem semmisítem őket. 16Így szól a Seregek Ura:
Figyeljetek, és hívjátok a siratóasszonyokat,
hadd jöjjenek!
Küldjetek a hozzáértő asszonyokért,
hadd jöjjenek!« 17Siessenek, és kezdjenek fölöttünk gyászénekbe,
hadd ússzék könnyben a szemünk,
és a szempillánk víztől ázzék! 18Mert gyászének hangja hallatszik Sionból:
»Hogy elpusztultunk! Mily nagyon megszégyenültünk!
Mert el kellett hagynunk az országot,
mert feldúlták hajlékainkat!« 19Halljátok hát, asszonyok, az Úr igéjét,
és fogadja be fületek szájának igéjét!
Tanítsátok leányaitokat gyászénekre,
és mindenki a társnőjét siratódalra! 20Mert felhágott a halál ablakainkba,
bejött palotáinkba;
hogy kiirtsa a gyermekeket az utcáról,
az ifjakat a terekről. 21Beszélj! Így szól az Úr:
»Ott hever az emberek holtteste,
mint trágya a mezőn,
és mint kéve az arató mögött,
melyet senki sem szed össze.« 22Így szól az Úr:
»Ne dicsekedjék a bölcs bölcsességével,
és ne dicsekedjék az erős erejével;
ne dicsekedjék a gazdag gazdagságával! 23Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekszik,
hogy értelmes, és tudja rólam,
hogy én vagyok az Úr,
aki kegyelmet gyakorolok,
jogot és igazságot a földön;
mert ezekben telik kedvem,
– mondja az Úr. – 24Íme, jönnek napok – mondja az Úr – amikor meglátogatok minden körülmetéltet, aki mégis körülmetéletlen;

Panasz és könyörgés

25Egyiptomot és Júdát, Edomot és Ammon fiait, Moábot és minden megnyírt halántékút, akik a pusztában laknak. Mert minden nemzet körülmetéletlen, és Izrael egész háza körülmetéletlen szívű.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF