A Siralmak könyve

ALEF 4 ¹Ó, hogy elhomályosult az arany;
megfeketedett a színarany.
Szerteszórva hevernek a szentély kövei
minden utcasarkon.
BET²Sion fiait, akiknek értéke
színarannyal ért fel,
agyagedénynek tekintették,
fazekas keze művének.
GHIMEL³Még a sakálok is odanyújtják emlőiket,
hogy kicsinyeiket táplálják;
de népem leánya kegyetlen,
mint a struccmadár a sivatagban.
DALET⁴A csecsemőnek a szomjúságtól
az ínyéhez tapad a nyelve.
Az apró gyermekek kenyeret kérnek,
de nincs, aki megtörje nekik.
HE⁵Akik egykor jóízű ételeket ettek,
most ott hevernek holtan az utcákon.
És akik bíborruhában nőttek fel,
a szemétdombot ölelik.
VAU⁶Nagyobb volt népem leányának vétke
Szodomának bűnénél,
amely elpusztult egy szempillantás alatt
anélkül, hogy bárki fölemelte volna ellene a kezét.
ZAJIN⁷Ifjai egykor tisztábbak voltak a hónál,
fehérebbek a tejnél;
testük pirosabb volt a korallnál;
színük ragyogó volt, mint a zafír.
CHET⁸Most fekete az arcuk, akár az éjszaka,
nem lehet őket felismerni az utcán.
Bőrük a csontjukhoz tapadt;
kiszáradt, mint a fa.
TET⁹Szerencsésebbek voltak,
akiket átjárt a kard,
mint azok, akik éhhalállal vesztek el.
Akik elfonnyadtak, elsorvadtak,
mert a föld nem hozott termést.
JOD¹⁰Gyengéd lelkű asszonyok saját kezükkel
főzték meg gyermekeiket,
hogy eledelül szolgáljanak nekik,
népem leányának romlása idején.
KAF¹¹Az Úr kitöltötte bosszúját,
szabad folyást engedett haragjának.
Tüzet gyújtott Sionban,
s az megemésztette alapjait.
LAMED¹²Nem hitték a föld királyai
és a földkerekség egyetlen lakója sem,
hogy ellenséges erő behatolhat
Jeruzsálem kapuin.
MEM¹³Prófétáinak bűnei miatt,
és papjainak gonoszsága miatt történt ez,
akik ártatlanok vérét ontották ki
a város közepén.
NUN¹⁴Mint a vakok, úgy bolyongtak az utcán,
vérrel szennyezetten,
úgyhogy senki sem mert
hozzáérni a ruhájukhoz.
SZÁMECH¹⁵„Távozzatok, tisztátalanok!”
– kiáltottam rájuk.
„Távozzatok! Ne érintsetek minket!”
Még ha elmennek is menedéket keresni
a népek közé,
ott sem hagyják, hogy letelepedjenek.
PE¹⁶Az Úr tekintete szétszórta őket,
többé nem tartotta őket szemmel.
Nem tisztelik már a papot,
és nem becsülik többé a prófétát.
AJIN¹⁷Már belefáradt szemünk is,
úgy vártuk a segítséget, de hiába.
Tornyainkból epedve figyeltünk
egy népre, amely nem segíthetett.
CÁDE¹⁸Lépteinkre leselkedtek,
tereinkre sem mertünk kimenni.
Jaj, közel van már a vég!
Napjaink meg vannak számlálva!
Elérkezett számunkra a vég!
KOF¹⁹Üldözőink gyorsabbak voltak,
mint égen a sasok.
Még a hegyeken is nyomunkba eredtek,
a pusztában meg tőrt vetettek nekünk.
RES²⁰Éltető leheletünket, az Úr fölkentjét
fogságba ejtették vermeinkben,
akiről azt mondogattuk:
„Az ő oltalmában élünk majd
a népek között.”
SIN²¹Csak ujjongj és vigadj, Edom leánya,
te, aki Husz földjén lakol!
Hozzád is eljut majd a kehely:
megrészegülsz és szégyenkezel.
TAV²²Véget ér bűnhődésed, Sion leánya;
nem küld már többé
számkivetésbe (az Úr),
de téged megbüntet gonoszságodért,
Edom leánya, feltárja vétkeidet.