BIBLIA Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás, a Szent István Társulat® fordítása
Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet.
Ezek Izrael fiainak nevei, akik családjukkal együtt lekísérték Jákobot Egyiptomba:
Az Úr hívta Mózest, és a megnyilatkozás sátorából ezt mondta neki:
Egyiptom földjéről való kivonulásuk után a második év második hónapjának első napján így szólt az Úr Mózeshez a megnyilatkozás sátorában a Sínai pusztán:
Ezek azok a beszédek, amelyeket Mózes egész Izraelnek tartott a Jordánon túl a pusztában, Arabában, Szuffal szemben, Paran, Tofel, Laban, Hacerot és Di-Zahab között –
BEVEZETÉS JÓZSUE KÖNYVÉHEZ Józsue könyve a főszereplő, Józsue neve után kapta a címét. A könyv elbeszéli, hogy Izrael népe átkel a Jordán folyón Kánaán elfoglalására. A honfoglalás leírása két részből áll: KeletJordánia meghódítása Józsue vezetésével (Józs 1-12), majd ezt követi az elfoglalt föld felosztása a tizenkét törzs között (Józs 13-21). Végül Józsue búcsúbeszédet mond, amelyben a szövetségi hűség megtartására inti a népet. Józsue halála és temetése (Józs 22-24). Józsue könyve szerkezetileg a követke...
BEVEZETÉS A BÍRÁK KÖNYVÉHEZ A Bírák könyve a címét a cselekmény főszereplőiről, a bírákról kapta. A könyv a honfoglalás rövid összefoglalásával kezdődik (Bír 1,1-2,5). Ezután a bírák történetei következnek (Bír 2,6-16,31), amelyeket két függelék zár le (Bír 17-21). A könyv szerkezetileg három részre bontható: I. 1,1-2,5:|Történeti bevezetés; II. 2,6-16,31:|Főrész: a bírák története (Józsue halálától Sámsonig); III. 17-21: |Két függelék: Dán szentélyalapítása (17-18); |Gibea bűne és a Benjamin törzse elleni ...
BEVEZETÉS RUT KÖNYVÉHEZ Címét a könyv főhőséről, a moábita Rutról kapta. A könyv az Izrael Istenébe vetett bizalom, a család iránti hűség példáját és jutalmát mutatja be a moábita Rut történetében, amely kerek egész. Egyedül a könyv végén található családfa (4,18-22) eredeti kapcsolata kétséges az elbeszéléssel. A könyv szerkezete a cselekmény fonalát követve négy részből áll: I. 1.:|Rut és Noémi;| II. 2.:|Rut Boász földjén;| III. 3.:|Rut találkozása Boászzal;| IV. 4.:|Boász elveszi Rutot;| Rut könyve művés...
BEVEZETÉS SÁMUEL KÖNYVÉHEZ Sámuel könyve a címét egyik főszereplőjéről, Sámuelről kapta. A Sámuel első és második könyve eredetileg egyetlen egység. Két részre való szétválasztása a héber szöveg görög fordítására megy vissza, amikor a szöveget két, egyenlő hosszúságú tekercsre írták. A héber nyelvű Sámuel könyvét végérvényesen a Kr. u. 15. századtól kezdve választották ketté. A héber kéziratos szövegekben 1448-tól terjedt el, a nyomtatott szövegek tekintetében az 1517-ben kiadott héber Biblia vette át a beo...
Saul halála után, az amalekiták elleni csatából hazatérve Dávid két napig Ciklagban maradt.
BEVEZETÉS A KIRÁLYOK KÖNYVÉHEZ A könyv onnan kapta a nevét, hogy Júda és Izrael királyainak történetét tartalmazza. A Királyok könyve eredetileg egyetlen egységet alkotott. Két könyvre (részre) osztása az ókori görög fordításra, a Szeptuagintára vezethető vissza, amely a Sámuel és a Királyok könyvét egybevéve a 1-2-3-4. Királyságok könyvére osztotta fel. Ezt a beosztást vette át a Vulgata is, az 1-2-3-4. Királyok könyve címen. A héber Bibliában általánosan 1448-tól kezdve terjedt el a két részre bontás. A K...
Acháb halála után Moáb elszakadt Izraeltől.
BEVEZETÉS A KRÓNIKÁK KÖNYVÉHEZ A Krónikákat a héber kánonban a szent könyvek harmadik csoportjához, az „Írásokhoz” sorolják, s Ezdrás – Nehemiás után az utolsó helyen áll, míg a Szeptuagintában a történeti könyvek között, a Királyok második könyve után található. A Szent István Társulat bibliakiadása is az utóbbi sorrendet követi. A Krónikák könyve az első embertől, Ádámtól a babiloni fogságig terjedő történelmet beszéli el négy részletben: I. Ádámtól Dávidig (1Krón 1-9); II. Dávid uralma (1Krón 10-29); II...
Salamon, Dávid fia megszilárdította királyi hatalmát. Vele volt ugyanis az Úr, az ő Istene, és mind nagyobbá tette.
Cirusznak, a perzsák királyának első évében – hogy az Úrnak Jeremiás által hallatott szava beteljesedjék –, az Úr fölébresztette Cirusznak, a perzsák királyának lelkét, így kihirdette – írásban is – egész birodalmában:
Nehemiásnak, Hakalja fiának szavai. Amikor Artaxerxész király huszadik évének Kiszlév hónapjában Szuza várában voltam,
BEVEZETÉS TÓBIÁS KÖNYVÉHEZ Tóbiás könyvének szövege görög nyelven maradt ránk, de a görög szövegben található szemitizmusokból arra következtethetünk, hogy Tóbiás könyvét eredetileg héber vagy arám nyelven írták, amelyet megerősít, hogy időközben Qumránban a Tóbiás könyvének négy arám és egy héber nyelvű töredékét találták meg. Tóbiás könyve cselekménye alapján négy részre tagolható: I. 1-3:|Prológus, amely elbeszéli a Törvényhez hűséges Tobitnak és családjának viszontagságait a fogságban;| II. 4-9:|Az ifjú...
BEVEZETÉS JUDIT KÖNYVÉHEZ Judit könyvének eredeti nyelve a szakemberek többségének véleménye szerint héber, mások szerint arám, de szövege csak fordításokban maradt ránk. A legősibb és legjobb szövegforma a görög nyelvű, amelyet a Vatikáni, a Sínai és Alexandriai kódex, valamint több minuskulus kódex képvisel. Judit könyvét az események fonala és a tematikus összefüggés alapján három részre osztjuk. Az I. rész (1-3) bemutatja Nebukadnezárt, aki isteni igényekkel fellépve leigázza a népeket. A II. részben (4...
BEVEZETÉS ESZTER KÖNYVÉHEZ A könyv a főhőséről, Eszterről kapta a címét. Eszter könyvének egy héber és egy görög nyelvű változata van. Mindkét változat szövege 10 fejezetből áll, vannak közöttük egybeesések, de a görög hosszabb. A rövidebb héber nyelvű változatot a zsidók a kánoni könyvekhez sorolták, míg a görög nyelvű szöveg többlete a deuterokanonikus szövegekhez tartozik. Ezek a következők: Mardokeus álma (1,1a – i), ennek magyarázata (10,3a – k); Achasvéros két rendelete (3,13a – g és 8,12a – v); Mardo...
BEVEZETÉS JÓB KÖNYVÉHEZ Jób könyve főszereplőjének, Jóbnak nevéről kapta címét. Jób istenfélő igaz ember, aki gazdagságában és harmonikus családi boldogságban él. Isten megengedi a sátánnak, hogy próbára tegye: vajon istenfélő marad-e a bajban is. Először elveszíti vagyonát és gyermekeit, majd súlyos testi bajok érik, de Jób a szerencsétlenségben mindvégig hűégesnek bizonyul, türelemmel vállalva Isten kezéből a szenvedéseket, sőt még a Teremtő dicséretére is képes. Ekkor felkeresi három barátja, Elifáz, Bil...
BEVEZETÉS A ZSOLTÁROK KÖNYVÉHEZ A Zsoltárok könyvének számozása nem azonos a héber és a görög Bibliában. A héber Biblia beosztása a Zsolt 10-től egészen a Zsolt 147-ig egy számmal megelőzi a Szeptuagintát. A Szeptuaginta számozását a héber Biblia Szent Jeromos egyházatya által készített ókori latin fordítása a Vulgata is átvette. A Katolikus Egyház egészen napjainkig megtartotta ezt a beosztást, de a modern bibliafordítások jelentős részében és a tudományos munkákban már áttért a héber zsoltároskönyv beosz...
BEVEZETÉS A PÉLDABESZÉDEK KÖNYVÉHEZ A könyv neve: (Salamon) példabeszédei, példabeszédek. A név a mű feliratából ered: „Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai” (1,1). A bibliai hagyomány szerint Salamon, a bölcs uralkodó mondások és énekek szerzője is volt (1Kir 3,4 köv. 16 köv.; 5,9-14; 10,1 köv.). A későbbi időben Izrael legnagyobb bölcsének és a bölcsesség pártfogójának tekintették. Ezért érthető, hogy az izraelita bölcsességi irodalomnak ezt a legjellegzetesebb alkotását más bibliai írások...
BEVEZETÉS A PRÉDIKÁTOR KÖNYVÉHEZ A könyv nagyon keveset árul el a prédikátorról. A valószínűleg a tanítványától eredő záróvers a következőket írja róla: „A Prédikátor nemcsak maga volt bölcs, hanem a népet is okosságra tanította. Sok bölcs mondást mérlegelt, felkutatott és megfogalmazott” (12,9). A megjegyzésből kitűnik, hogy hivatásos bölcsességtanító, bölcs mondások szerzője és gyűjtője, aki a népet oktatta s a gyülekezetben beszélt. A mű szerint a Prédikátor nemcsak tanító, hanem „Dávid fia és Jeruzsále...
BEVEZETÉS AZ ÉNEKEK ÉNEKÉHEZ Az Énekek éneke mintegy 30 szerelmi énekből álló gyűjtemény, amelyek a vőlegény és a menyasszony egymás iránti szerelmét hirdetik: együtt vannak, majd elválnak, keresik és megtalálják egymást. A dalok egy részében (kb. 12) a menyasszony beszél szerelmese iránti vágyódásáról és összetartozásukról, leírja a vőlegény külsejét; más részekben (kb. 8 ének) a vőlegény énekli meg jegyese szépségét és szerelmén érzett örömét; néhány dalban (kb. 6) pedig a szerelmesek váltakozva dicsérik...
BEVEZETÉS A BÖLCSESSÉG KÖNYVÉHEZ A könyv címe a Biblia görög kézirataiban „Salamon bölcsessége”, kifejezve azt a meggyőződést, hogy a mű szerzője Salamon. A szerző ugyanis egyszer sem nevezi meg őt, de alakját világosan megrajzolja (9,7-8), és egyes szám első személyben beszél, mint király (7,5; 8,9-15). Címe nyilván csak abból az ismert irodalmi szokásból származik, amellyel a szerző Izrael legnagyobb bölcsének nevét és tekintélyét kölcsönzi munkájához (lásd Prédikátor könyve, Énekek éneke, Salamon zsoltár...
BEVEZETÉS SIRÁK FIA KÖNYVÉHEZ Sirák fia könyvének címe a görög fordítás szerint „Jézusnak, Sirák fiának bölcsessége”. A szerző így nevezi magát írásának végén: „Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája Jeruzsálemből” (50,27, vö. 51,30). A görög szöveg előszavában pedig, ahol a szerző unokája megindokolja, hogy miért fordította le az eredetileg héber nyelvű munkát, nagyapját Jézusnak nevezi (7. v.). A könyv a zsidó hagyományban „Ben Szira” néven ismert. A latin nyelven beszélő keresztény egyházakban a munkának az E...
BEVEZETÉS IZAJÁS JÖVENDÖLÉSÉHEZ AZ 1-66. FEJEZETEK SZERZŐSÉGÉNEK KÉRDÉSE, SZERKEZETE A hatvanhat fejezetből álló könyv szerzőjének a zsidó, majd a keresztény hagyomány is Izajás prófétát tekintette, aki a Kr. e. 7. században élt és tevékenykedett. A 19. századtól egyre világosabbá vált, hogy a 66 fejezet egyes részei nem ugyanazon korban keletkeztek. Az 1-39. fejezetek Izajás, Ámoc fia igehirdetését tartalmazzák, és a Kr. e. a 8. század körülményeit tükrözik, amikor a fő ellenség Asszíria. A 40-55. és 56-66...
BEVEZETÉS JEREMIÁS JÖVENDÖLÉSÉHEZ Jeremiás négy évtizeden át – 625 és 585 között – tevékenykedett Júdában Jozija (639-609), Jojakim (608-598) Jojachin (598) és Cidkija (598-587) uralkodása idején (1,2-3) Jeruzsálem végső elfoglalásán át Júdeának mint Babilon tartományának első esztendejéig. Életének utolsó ismert eseménye, hogy a Gedalja meggyilkolása miatt menekülő júdaiak kényszerrel magukkal viszik Egyiptomba. Ez a kor az ókori Keleten nagy történeti változások ideje: egybeesik az asszír birodalom teljes...
BEVEZETÉS A SIRALMAK KÖNYVÉHEZ A Siralmakat a héber Bibliában a kánoni könyvek harmadik csoportjához, az „Írásokhoz” sorolják, közelebbről az öt megillothoz. A zsidók a hosszú napon, Jeruzsálem Kr. e. 587-586os pusztulásának emléknapján olvassák. A Siralmak a Szeptuagintában és azt követve a Vulgatában a prófétai írások között, Jeremiás könyve mellett található. A Vulgatában közvetlenül Jeremiás könyve után áll. A Szent István Társulat kiadása a Vulgatát követi. Az elhelyezés oka az, hogy a hagyomány a 2Kró...
BEVEZETÉS BÁRUK KÖNYVÉHEZ Báruk könyve nem került a zsidó kánonba, a Katolikus Egyház azonban sugalmazottnak fogadja el, és a deuterokanonikus könyvek között a szent könyvek kánonjához sorolja. A görög Bibliában és a Vulgatában másmás helyen szerepel a prófétai könyvek között. A Szeptuagintában „Báruk” címmel Jeremiás könyve és a Siralmak között foglal helyet. A Vulgatában viszont „Prophetia Baruch” címmel a Siralmak után sorolták. A Szent István Társulat bibliakiadása a Vulgata sorrendjét követi. A bevezet...
BEVEZETÉS EZEKIEL KÖNYVÉHEZ Ezekiel élete és személyes körülményei csak nagy vonalakban ismerhetők meg. A próféta pap volt (1,3), apja neve Buzi (1,3), Babilonban tevékenykedett a fogságba hurcolt izraeliták között (1,1; 33,21; 40,1). A fogságban élők három különböző időpontban (597, 586, és 582: Jer 58,28-30) kerültek Babilonba. Az első deportálás Nebukadnezár 598-597es hadjárata során történt, amikor Jojakim király (608-598) megtörte a vazallusi viszonyt. Nebukadnezár 598-ban Jeruzsálem ellen vonult, de m...
BEVEZETÉS DÁNIEL KÖNYVÉHEZ A héber nyelvű Bibliában Dániel könyve a szent könyvek harmadik csoportjában, az Írásokban, Eszter és EzdrásNehemiás könyve között található. A Szeptuagintában, és azt követve a Vulgatában, a próféták írásaihoz sorolták Ezekiel könyve után.A Szeptuaginta olyan részeket is tartalmaz, amelyek hiányoznak a héber kánonból. Ezek a következők: Azarja imája (3,26-45), egy rövid átvezetés (3,4650), a három ifjú éneke (3,51-90). A Szeptuagintában Dániel könyve elé helyezték még Zsuzsanna t...
Az Úr szózatot intézett Ozeáshoz, Beeri fiához, Uzija, Jotam, Acház és Hiszkija júdeai királyok idejében, s Jerobeámnak, Joás fiának, Izrael királyának idejében.
Szózat, amelyet az Úr Joelhez, Petuel fiához intézett.
Egy tekoai pásztornak, Ámosznak a szavai, azok a látomások, amelyeket Izraelről látott, Uzijának, Júda királyának napjaiban, és Jerobeámnak, Joás fiának, Izrael királyának napjaiban, két évvel a földrengés előtt.
Abdiás látomása Edomról.
Az Úr szózatot intézett Jónáshoz, Amittai fiához:
Az Úr szava, amelyet a moreseti Mikeáshoz intézett Jotám, Acház és Hiszkija júdeai királyok idejében; látomások Szamáriáról és Jeruzsálemről.
Jövendölés Ninivéről.
Látomás, amelyet Habakuk próféta látott.
Az Úr szózata, amelyet Szofoniáshoz, Kusi fiához intézett, Júda királyának, Jozijának, Ámon fiának idejében. Kusi Gedaljának, az meg Amarjának, az meg Hiszkijának volt a fia.
Dárius király 2. esztendejében, a hatodik hónapban, a hónap első napján az Úr a következő szózatot intézte Aggeus próféta által Zerubbábelhez, Sealtiel fiához, Júda helytartójához, és Józsuéhez, Jehocadak fiához, a főpaphoz:
Dárius 2. esztendejének nyolcadik hónapjában az Úr szózatot intézett Zakariás prófétához, [Berechjának], Iddó [fiának a] fiához.
Jövendölés. Az Úr szózata, amelyet Malakiás által intézett Izraelhez.
A MAKKABEUSOK 1. KÖNYVE A Makkabeusok 1. könyvét eredetileg héber nyelven írták, a szöveg azonban elveszett, de Órigenész és Szent Jeromos még ismerték. Így a Makkabeusok első könyvének szövege csak görög és más fordításokban maradt ránk. Közülük a görög szöveghagyomány a legjelentősebb, és ez a további fordítások alapja. A könyv eredeti héber nyelvéről tanúskodik a görög szövegben található számos szemitizmus és fordításhiba. A könyv egy bevezetőből és a felkelés egyes szakaszait elbeszélő négy egységből ...
A MAKKABEUSOK 2. KÖNYVE A Makkabeusok 2. könyve a zsidó nép küzdelmét beszéli el, amelyet a Szeleukida uralkodók ellen a politikai és vallási szabadságért vívtak. Nem az első könyv folytatása, az eseményeket jórészt párhuzamosan beszélik el. A Makkabeusok 2. könyve Kr. e. 175-től, az erőszakos hellenizálást és vallásüldözést megelőzően, IV. Szeleukosz (187-175) uralkodásának végétől kezdi elbeszélését. Majd folytatódik a IV. Antiochosz Epifanész (175-164) idején történt eseményekkel, és Makkabeus Júdás Nika...
BEVEZETÉS MÁTÉ EVANGÉLIUMÁHOZ Az evangélium szerzője forrásként használta fel Márk evangéliumát, de más források is rendelkezésére álltak: a Beszédgyűjtemény, valamint az önálló hagyományok. A nyilvános működés bemutatásánál alapvetően Márk menetét követi, ám sokszor átcsoportosít és kiegészít (pl. 3,1-12; 8-9). Nagy hangsúlyt helyez Jézus tanítására, amelyet öt nagy beszédben ad elénk. Az evangélium szerkezetét éppen ezek a beszédek határozzák meg, melyeket persze mindig ügyesen kiválasztott történetek vez...
BEVEZETÉS MÁRK EVANGÉLIUMÁHOZ A szinoptikus kérdés témakörénél már szó volt arról, hogy Márk műve tekintendő a legrégebbi evangéliumnak. Ebből kifolyólag Márk teremtette meg az evangélium műfajt és szinoptikus sémát. A bevezetés (1,1-13) után, amely Keresztelő János prédikációjáról, Jézus megkeresztelkedéséről és megkísértéséről szól, az evangélium két fő részre osztható: Jézus működése Galileában (1,14-8,26), illetve Jézus útja Jeruzsálem felé, jeruzsálemi tevékenysége, szenvedése, halála és feltámadása (8...
BEVEZETÉS LUKÁCS EVANGÉLIUMÁHOZ A harmadik evangélium egyik sajátossága, hogy az elején rövid előszó található, amelyben a szerző röviden ismerteti a megírás indítékait, módszerét és célját. Hangsúlyozza, hogy bár ismer korábban készült írott műveket, de ő maga is „gondosan utánajárt” a dolgoknak, és a megszerzett anyagot „rendezett módon” (1,3) tárja az olvasók elé. Lukács tehát nyíltan tudtunkra adja, hogy forrásokra támaszkodva és meghatározott terv szerint dolgozott. A forrásokat konkrétan nem nevezi me...
Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige,
BEVEZETÉS AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEIHEZ A harmadik evangélium és az Apostolok Cselekedetei eredetileg egy könyvet alkottak, amelyet ma a kereszténység kezdeti történetének nevezhetnénk. Akkor választották szét őket, amikor a keresztények a négy evangéliumot egy kötetben akarták használni, ami igen korán megtörtént, még 150 előtt. Talán akkor kapta az Apostolok Cselekedetei címet, mint ahogy a görög irodalom ismerte Nagy Sándor Cselekedeteit vagy Hannibál Cselekedeteit. Az Újszövetség e két könyvének rokonság...
Pál, Krisztus Jézus szolgája, meghívott apostol, akit az Isten kiválasztott evangéliumának hirdetésére,
Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából meghívott apostola és Szosztenész testvér,
Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola és Timóteus testvér Isten korintusi egyházának és egész Achájában minden szentnek.
Pál, aki nem emberektől, nem is ember által, hanem Jézus Krisztus, és az őt a halálából föltámasztó Atyaisten által apostol,
Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola az Efezusban élő szenteknek, a Krisztus Jézusban hívőknek.
Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái a Filippiben élő összes szentnek Krisztus Jézusban, az elöljárókkal és a diakónusokkal együtt.
Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola és Timóteus testvér
Pál, Szilvánusz és Timóteus a tesszalonikaiak egyházának, amely az Atyaistenben és Urunkban, Jézus Krisztusban áll fenn. Kegyelem nektek és békesség!
Pál, Szilvánusz és Timóteus a tesszalonikaiak egyházának, amely az Atyaistenben és Urunkban, Jézus Krisztusban áll fenn.
Pál, üdvözítő Istenünknek és reménységünknek, Krisztus Jézusnak rendeletéből Krisztus Jézus apostola
Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola, a Krisztus Jézusban való élet ígérete szerint
Pál, Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola – hogy az Isten választottait a hitre és az igazság megismerésére vezesse, az istenfélelem révén
Pál, Krisztus Jézus foglya és Timóteus testvér Filemonnak, kedves munkatársunknak
Sokszor és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz a prófétákban;
Jakab, Istennek és Urunknak, Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletet (küld) a szórványokban élő tizenkét törzsnek.
Péter, Jézus Krisztus apostola a zarándokoknak, akik Pontusz, Galácia, Kappadócia, Ázsia és Bitinia területén szórványokban élnek, s akiket az
Simon Péter, Jézus Krisztusnak szolgája és apostola azoknak, akik velünk együtt ugyanolyan mértékben részesültek a mindennél értékesebb hitben Istenünk és Megváltónk, Jézus Krisztus igazságosságában.
Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk, és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek.
Én, „az Öreg”, a kiválasztott Úrnőnek és gyermekeinek, akiket az Igazságban szeretek,
Én, „az Öreg”, kedves Gájuszomnak, akit az Igazságban szeretek.
Júdás, Jézus Krisztusnak a szolgája, Jakabnak meg a testvére, az Atyaistenben szeretett és a Jézus Krisztusnak megtartott meghívottaknak.
BEVEZETÉS A JELENÉSEK KÖNYVÉHEZ A Krisztus eljövetele előtti két évszázadban bizonyos zsidó körökben (beleértve a qumráni esszénusokat is) az apokaliptikus irodalom nagyon divatos volt. A műfajt Ezekiel és Zakariás próféták látomásai készítették elő, s Dániel könyvében teljesedett ki, és azokban az apokrif művekben, amelyeket a kereszténység születése körül írtak. Az Újszövetség könyvei között csak egy apokaliptikus mű van, amelynek János a szerzője, ahogy magát megnevezi (Jel 1,9). A szerző száműzetésben ...