Mózes III. könyve. Leviticus

24 ¹És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
²Parancsold meg Izrael fiainak, hogy neked igen tiszta és világos faolajat hozzanak a lámpák mindenkori föntartására,
   ³a bizonyság függönyén kivűl a szövetség hajlékában. És Áron helyezze el azokat estétől reggelig az Úr elé, örök rend- és szertartással nemzedékeitekben.
   ⁴Az igen tiszta gyertyatartóra tétessenek mindenkor az Úr elé.
   ⁵Végy lisztlángot is, és süss abból tizenkét kenyeret, melyek mindenikében két tizedrész legyen;
   ⁶s melyeket hatonként tégy egymás ellenébe az igen tiszta asztalra az Úr elé;
   ⁷és tégy azokra tiszta tömjént, annak emlékezetére, hogy a kenyér az Úr áldozata.
   ⁸Minden szombaton váltassanak föl az Úr előtt, Izrael fiaitól örök szövetségűl vétetvén;
   ⁹és legyenek Áronéi és fiaiéi, hogy egyék meg azokat a szent helyen; mert szentséges az az Úr áldozataiból örök törvénynyel.
   ¹⁰És íme kimenvén egy izraeli asszony fia, kit egy egyiptomi férfiútól szült vala, Izrael fiai között, összevesze a táborban egy izraeli férfiúval.
   ¹¹És mikor káromlotta a nevet, és szidalmazta azt, Mózeshez viteték. (Anyja pedig Szalumitnak neveztetik vala, ki Dabri leánya Dán nemzetségéből.)
   ¹²És a tömlöczbe veték őt, mig megtudják, mit fog parancsolni az Úr.
   ¹³Ki szóla Mózesnek,
   ¹⁴mondván: Vidd ki a káromlót a táborból, és mindnyájan, a kik hallották, tegyék annak fejére kezeiket, és kövezze meg őt az egész nép.
   ¹⁵És szólj Izrael fiainak: A mely ember Istenét szidalmazza, viselje bűnét.
   ¹⁶És a ki káromolja az Úr nevét, halállal haljon meg; kövezze meg őt az egész sokaság, akár polgár legyen, akár jövevény. A ki káromolja az Úr nevét, halállal haljon meg.
   ¹⁷A ki megveri és megöli az embert, halállal haljon meg.
   ¹⁸A ki barmot öl, adjon mást helyette, azaz párát páráért.
   ¹⁹A ki megsebez valakit polgártársai közől, a mint cselekedett, úgy cselekedjenek neki:
   ²⁰törést törésért, szemet szemért, fogat fogért adjon; a milyen sebet máson ejtett, olyat kényszeríttessék szenvedni.Móz. II. 21,24 Móz. V. 19,21 Máté 5,38  ²¹A ki barmot öl, mást adjon helyette. A ki embert öl, büntettessék meg.
   ²²Egyenlő itélet legyen közöttetek, akár jövevény, akár polgár vétkezzék; mert én vagyok a ti Uratok Istenetek.
   ²³És szóla Mózes Izrael fiaihoz, és kivivék azt, ki káromkodott vala, a táborból, és megkövezék. És úgy cselekvének Izrael fiai, mint az Úr Mózesnek parancsolta vala.