Korintusiaknak írt II. levél

10 ¹Én pedig magam, Pál, kérlek titeket a Krisztus szelídségeért és kegyességeért, ki jelenlévén tiköztetek alázatosnak mondatom, távollévén pedig bátornak irántatok;
²kérlek titeket, hogy midőn jelen leszek, ne kényszerítsetek azon bátorságra, mely szerint bátornak tartatom némelyek ellen, kik azt állítják, mintha mi test szerint járnánk.
   ³Mert noha testben járunk, de nem test szerint vitézkedünk.
   ⁴Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem hatalmasok az Isten által az erősségek lerontására, kik lerontják a tanácsokat,
   ⁵és minden magasságot, mely fölemelkedik az Isten ismerete ellen; és fogságra viszünk minden értelmet Krisztus engedelmességére,
   ⁶és készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyt teljes lesz a ti engedelmességtek.
   ⁷Vagy ti csak a külszínre néztek? De ha valaki azzal biztatja magát, hogy ő Krisztusé, azt is gondolja meg magában, hogy valamint ő Krisztusé, úgy mi is;
   ⁸mert ha valamivel többet dicsekedném is a mi hatalmunkkal, melyet az Úr nekünk épűléstekre adott, és nem romlástokra, nem pirúlnék meg.
   ⁹Hogy pedig ne vélje valaki, mintha csak rettentenélek titeket a levelek által, –
   ¹⁰mert a levelek, mint mondják, súlyosak és erősek, személyes jelenléte pedig erőtlen, és beszéde gyarló, –
   ¹¹gondolja meg, a ki ilyen, hogy a minők távollétünkben leveleink által szóval vagyunk, olyanok leszünk megjelenve, cselekedettel is.
   ¹²Mert mi nem merjük magunkat csatolni vagy hasonlítani némelyekhez, kik magokat ajánlják, hanem mi a szerint mérjük magunkat, a mint vagyunk, és magunkat csak magunkhoz hasonlítjuk.
   ¹³Mert mi nem dicsekszünk mértéktelenűl, hanem a szabály mértéke szerint, mellyel Isten kimérte nekünk a mértéket, hogy tihozzátok jussunk.Efez. 4,7  ¹⁴Mert nem terjeszkedünk túlságra, mintha nem jutottunk volna hozzátok; mert hozzátok jutottunk Krisztus evangéliomával.
   ¹⁵Nem is kérkedünk fölöttébb mások munkáival; reménységünk van pedig, hogy hitetek növekedésével tiáltalatok bőségesen felmagasztaltatunk a mi körünkben,
   ¹⁶sőt hogy azoknál is, kik túl vannak rajtatok, hirdetni fogjuk az evangéliomot, a nélkül, hogy más körben csupán a készszel dicsekednénk.
   ¹⁷A ki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék;Kor. I. 1,31  ¹⁸mert nem az a dicséretes, ki önmagát ajánlja, hanem a kit az Isten ajánl.