85 1A karmesternek: Kórah fiainak a zsoltára. 2Megkegyelmeztél, URam, országodnak, jóra fordítottad Jákób sorsát. 3Megbocsátottad néped bűnét, elengedted minden vétkét. (Szela.) 4Visszatartottad nagy haragodat, elfojtottad haragod hevét. 5Fordulj felénk, szabadító Istenünk, ne haragudj ránk többé! 6Örökké akarsz haragudni ránk? Nemzedékről nemzedékre tart haragod? 7Nem akarsz új életet adni nekünk, és örömöt szerezni népednek? 8Mutasd meg, URam, hogy szeretsz minket, és adj nekünk szabadulást! 9Hadd halljam meg, mit hirdet az ÚRisten! Bizony, békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok. 10Mert közel van a szabadulás az istenfélőkhöz, hogy dicsősége lakozzék földünkön. 11Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást. 12Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből. 13Az ÚR is megad minden jót, földünk is meghozza termését. 14Igazság jár előtte, az készít utat lépteinek.