2 1Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? 2Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és felkentje ellen: 3Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket! 4A mennyben lakozó kineveti, az ÚR kigúnyolja őket. 5Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket: 6Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! 7Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! 8Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. 9Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt! 10Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti bírái a földnek! 11Félelemmel szolgáljátok az URat, reszketve vígadjatok! 12Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!