120 1Zarándokének. Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltok, és ő meghallgat engem. 2URam, ments meg engem a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől! 3Mit érdemelsz, mit fogsz majd kapni, te csalárd nyelv? 4A hős hegyes nyilait rekettye parazsával! 5Jaj nekem, mert Mesekben kell tartózkodnom, Kédár sátrai közt kell laknom! 6Régóta lakom már együtt a békesség gyűlölőivel. 7Én békét akarok, de amint megszólalok, ők mindjárt harcra készek.