120
1Zarándok-ének.
Szorongatásomban az Úrhoz kiáltottam,
s ő meghallgatott engem.
2Uram, szabadítsd meg lelkemet
a gonosz ajaktól és a csalárd nyelvtől!
3Mi lesz a részed, mi lesz a jutalmad,
te csalárd nyelv?
4A hős hegyes nyilai
és borókaparázs.
5Jaj nekem, hogy mint idegennek Mesekben kell tartózkodnom
és Kedár sátraiban lakom!
6Lelkem már régóta lakik
azok között, akik gyűlölik a békét.
7Békességes vagyok, mégis ha beszélek velük,
ők ok nélkül ellenem támadnak.
Jegyzetek
120,1 Ez a tizenöt zsoltár a fogság utáni közösség zarándok-énekeinek gyűjteménye.
120,1 Egy igaz ember panaszdala, a fogság utánról.
120,1 A zsoltár tanúságtevő hálaadással kezdődik.
120,3 Vö. ius talionis, 109,6-20.
120,5 A zsoltáros idegenként él idegenek között. – Mesek (kaukázusi hegyi nép, Jáfetre vezetik vissza, vö. Ter 10,2) és Kedár (izmaelita nomád törzs a szíriai pusztában, vö. Ter 25,13) minden Izraellel ellenséges nép jelképei.