38 1Ekkor megszólalt az ÚR a viharban, és ezt mondta Jóbnak: 2Ki akarja elhomályosítani örök rendemet értelem nélküli szavakkal? 3Övezd hát föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem! 4Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat! 5Tudod, ki szabta meg annak méreteit, vagy ki feszített ki fölötte mérőzsinórt? 6Mire vannak erősítve oszlopai, vagy ki helyezte el sarokkövét, 7amikor együtt vigadoztak a hajnali csillagok, és ujjongtak mind az istenfiak? 8Ki zárta el ajtókkal a tengert, amikor buzogva előtört a föld gyomrából, 9amikor felhőbe öltöztettem, és sűrű homállyal takartam be, 10amikor határt szabtam neki, zárat és ajtókat raktam rá, 11és ezt mondtam: Eddig jöhetsz, tovább nem! Ez ellene áll büszke hullámaidnak! 12Lett-e parancsodra reggel, mióta élsz? Kijelölted-e a hajnalnak a helyét, 13hogy szélénél fogva megragadja a földet, és lerázza róla a bűnösöket? 14Formálódik, mint az agyag a pecsét alatt, és előtűnik a föld, mintha fel volna öltöztetve. 15Így veszi el a bűnösöktől a világosságot, és összetöri a fölemelt kart. 16Eljutottál-e a tenger forrásáig? Bejártad-e a mélység alját? 17Föltárultak-e előtted a halál kapui? A halál árnyékának kapuit láttad-e? 18Megfigyelted-e a földet teljes szélességében? Mondd el mindezt, ha tudod! 19Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez, és hol a helye a sötétségnek? 20Vissza tudod-e vinni határai közé, ismered-e a házába vezető ösvényt? 21Tudod te, hiszen akkor születtél, napjaid száma igen nagy! 22Eljutottál-e a hó raktárához? A jégeső raktárát láttad-e? 23A nyomorúság idejére tartogatom ezt, a harc és a háború napjára. 24Melyik útról oszlik el a világosság, és honnan árad szét a keleti szél a földön? 25Ki ásott csatornát a felhőszakadásnak, és utat a mennydörgő viharfelhőnek, 26hogy esőt adjon a lakatlan földre, az ember nem lakta pusztára, 27hogy bőven megitassa a puszta sivatagot, és zöldellő növényzetet sarjasszon? 28Ki az apja az esőnek, és ki nemzette a harmatcseppeket? 29Kinek a méhéből származik a jég, és az égből hulló darát ki nemzette? 30Összesűrűsödnek a vizek, mint a kő, és befedik a mélység felszínét. 31Össze tudod-e kötni a Fiastyúk szálait? A Kaszás-csillag köteleit meg tudod-e oldani? 32Föl tudod-e kelteni időben az állatöv csillagait? Tudod-e vezetni a Nagymedvét fiaival együtt? 33Ismered-e az ég szabályait? Talán te határozod meg uralmát a földön? 34El tudod-e juttatni hangodat a felhőkig, hogy vízáradat borítson el téged? 35Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk? 36Ki adott bölcsességet a sötét felhőkbe, vagy a légi tüneményeknek ki ajándékozott értelmet? 37Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit, 38ha megkeményedik a föld, mint az öntvény, és egymáshoz tapadnak a göröngyök? 39Tudsz-e a nőstény oroszlánnak zsákmányt ejteni, ki tudod-e elégíteni az oroszlánkölykök éhségét, 40amikor rejtekhelyükön lapulnak, és a bokrok között leshelyükön fekszenek? 41Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltanak, és kóvályognak, mert nincs mit enniük?