28 1Az ezüstnek bányája van, az aranynak pedig helye, ahol mossák. 2A vasat a földből hozzák elő, a rezet pedig kőzetből olvasztják. 3Véget vet az ember a sötétségnek, sorra végigkutatja a sűrű homályban és sötétségben levő köveket. 4Aknát törnek lakatlan helyen, a járókelők elfeledkeznek róluk, az emberektől messze függnek, himbálóznak. 5A föld, amelyből kenyér terem, odalent olyan, mintha tűz pusztította volna. 6A zafír kőzetben található, az arany pedig rögöcskékben. 7Ösvényét nem ismeri a ragadozó madár, a sólyom szeme sem pillantja meg. 8Nem járnak ott vadállatok, az oroszlán sem lépked rajta. 9A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét is földúlja. 10A sziklákban folyosót hasít, és minden drágaságot meglát a szeme. 11Eltömi a beszivárgó vizet, napvilágra hozza, ami rejtve van. 12De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelőhelye? 13Nem ismeri értékét a halandó, nem található az élők földjén. 14A mélység ezt mondja: Nincs bennem! A tenger ezt mondja: Nálam sincsen! 15Nem lehet megvenni színaranyért, nem lehet árát ezüstben kimérni. 16Nem fizethető meg Ófír aranyával, sem drága ónixszal vagy zafírral. 17Nem ér föl vele az arany és az üveg, aranyékszerekért sem cserélhető. 18Korall és kristály nem is említhető, a bölcsesség birtoklása drágább a gyöngyöknél. 19Nem ér föl vele a Kúsból való topáz, színarannyal sem lehet megfizetni. 20Honnan jön tehát a bölcsesség? Hol van az értelem lelőhelye? 21Rejtve van minden élő szeme előtt, az ég madarai elől is el van takarva. 22A pusztulás és a halál ezt mondja: Csak hírét hallottuk fülünkkel. 23Isten ismeri az ahhoz vezető utat, ő tudja annak lelőhelyét. 24Mert ő ellát a föld széléig, mindent lát az ég alatt. 25Amikor megszabta a szél erejét, és megállapította a vizek mértékét, 26megszabta az esőnek a rendjét és a mennydörgő viharfelhő útját: 27akkor megtekintette és számbavette, elkészítette és megvizsgálta a bölcsességet. 28Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem.